Bírálják a kormány átláthatóságát

Csütörtökön közzétett tanulmányában százkét ország kormányának átláthatóságát vizsgálta a World Justice Project nevű amerikai szervezet. Az Open Government Index az állampolgárok szemszögéből veszi sorra a nyitott kormányzás négy dimenzióját, mint a kormányzati adatok és törvények nyilvános elérhetősége, az információhoz való jog, a civil részvétel és a panasztételi mechanizmusok. A felhasznált adatok két forrásból jönnek, az adott országok három legnagyobb városában, ezerfős reprezentatív mintán végzett közvélemény-kutatásokból, valamint az úgynevezett „képzett válaszadóknak”, azaz az igazságszolgáltatás, közegészségügyet és más területeket jól ismerő szakértőknek kiküldött kérdőívekre adott válaszokból.
A 2015-ös jelentés szerint a legnyitottabban Svédországban kormányoznak, hazánk az 56. helyen szerepel, az uniós országok közül a legrosszabbul. Magyarországon a kutatást a Market Research&Polls – Eurasia nevű, moldovai központú kutatóintézet végezte, amely magyarországi szakmai körökben ismeretlen, noha – amint azt megkeresésünkre maga az intézet is igazolta lapunknak – már több kutatást is végzett hazánkban a régió más országai mellett.

A jelentés szerint a nullától egyig (ahol az egy a legjobb eredmény) tartó skálán Magyarország összesen 0,51 pontot ért el. A közvélemény-kutatás alapján a megkérdezettek 47 százaléka gondolta azt, hogy a kormány megfelelően tájékoztatja a jogairól, ez néhány százalékkal magasabb, mint a világátlag. Csak az emberek harmada gondolja ugyanakkor azt, hogy megfelelő tájékoztatást kap a kormány kiadásairól. Szintén a világátlag alatt marad a magyar megkérdezettek véleménye a kormány által nyilvánosságra hozott információ minőségéről és mennyiségéről is. A politikai pártok szabadon megfogalmazhatnak kritikát a kormánnyal szemben a megkérdezettek 48 százaléka szerint, s mindössze negyedük szerint teheti meg ugyanezt a média.

„Magyarországon az új alaptörvény elfogadását követően szélesebb lett az információs és adatvédelmi szabályozás. A közérdekű információhoz való hozzáférés joga érvényesülésének ellenőrzését korábban ombudsmani szinten garantálta az alkotmány, míg az új alaptörvény az újonnan létrehozott Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak biztosítja az ellenőrzési jogkörét” – hangsúlyozta lapunknak az Alapjogokért Központ. Az intézet kiemelte, hogy az alaptörvény nem csupán az ország eladósodásának megakadályozására vonatkozó garanciákat tartalmaz, hanem a közpénzek felhasználásának nyilvánosságára is egyértelmű rendelkezéseket állapít meg. Mint hozzátették, „előremutató lenne, ha a fontosabb törvényjavaslatokat a kormány nyújtaná be a megfelelő garanciák érvényesülése miatt is, az utóbbi időben azonban megfigyelhető egy ilyen, pozitív irányú tendencia a jogalkotásban. 2013-ban újabb törvényt fogadott el a Országgyűlés a közérdekű bejelentésekről, amely szintén az állami szervekbe vetett bizalom erősödését és a korrupció elleni küzdelmet hivatott szolgálni”. w