Külföld

Bevádolta az ENSZ-nél Washingtont Irán

Korlátozza a közösségi média elérhetőségét a teheráni kormány, így nem lehet biztosat tudni az országban folyó tüntetésekről, de úgy tűnik, még tartanak a megmozdulások

A közösségi média blokkolása miatt kevés az információ az iráni helyzetről, de a megmozdulások kormánypárti és ellenzéki oldalon egyaránt folytatódtak. Irán az ENSZ-hez fordult, az Egyesült Államokat vádolva.

iran
Az iráni állami média szerint több tízezren vettek részt a kormánypárti megmozdulásokon, ahol a kabinet ellen demonstrálók kivégzését követelték (Fotó: Reuters)

Bár Iránban szerdán három tartományban felvonultatták a Forradalmi Gárdát, Mohammad Ali Dzsafari tábornok bejelentette a „lázadás” végét és csökkent a tüntetésekről nyilvánosságra kerülő információk mennyisége, nem lehet tudni, hogy valóban kimerülőben van­nak-e a megmozdulások, mert a teheráni kormány blokkolja a közösségi oldalak elérhetőségét az országban.

A Háárec izraeli lap ugyanakkor több olyan felvételt is közzé tett, amelyek arra utalnak, hogy a tüntetések szerda éjjel és csütörtökön is folytatódtak. Az állami médiumok beszámoltak viszont a kormánypárti megmozdulásokról, amelyen több tízezren vettek részt, és követelték a „lázadók” kivégzését.

A csütörtök óta tartó tüntetéseket a kormány konzervatív ellenfelei kezdték – állítja Saeed Laylaz, a teheráni Shahid Behesti Egyetem professzora az Al-Jazeera televízió online portáljának adott interjúban. A Háárec izraeli lap is ugyanezt az információt közölte amerikai tisztségviselőkre hivatkozva, de hozzátette, hogy az eredeti kezdeményezők hamar elvesztették az irányítást a tömeg felett.

A Háárec egy elemzésben arra is kitért, hogy a mostani tüntetések különböznek a Zöld Mozgalom 2009-es akcióitól: az akkori több százezer résztvevőhöz képest most jóval kevesebben mozdultak meg, de akkor diákok és középosztálybeliek voltak a tüntetők főleg Teheránban, most viszont szegényebb fiatalok demonstrálnak Irán különböző részeiből. A teheráni kormány is kevésbé agresszívan lép fel, mint 2009-ben, valószínűleg azért, mert az atomalku fenntartásában szükségük van az európai országok szimpátiájára és támogatására Donald Trump amerikai elnökkel szemben. Ugyanakkor az iráni hatóságok is megerősítették, hogy egy európai uniós állampolgárt is letartóztattak Borujerd városában, akit azzal vádolnak, hogy kiképzést kapott európai titkosszolgálatoktól a demonstrációk megszervezésére.

Míg a száműzetésben élő Sirin Ebádi, Nobel-békedíjas iráni emberi jogi aktivista egy lapinterjúban polgári engedetlenségre és a tüntetések folytatására szólította fel az iráni népet, addig Haszan Naszrallah, a Hezbollah vezetője egy libanoni televízióban az állította, hogy a „Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok által szított” megmozdulások jelentéktelenek. A tüntetők egyik fő követelése egyébként pont a Hezbollah támogatásának, és Irán külföldi szerepvállalásának csökkentése.

Irán levélben tett panaszt szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsánál az iráni belügyekbe történt beavat­kozással vádolva az Egyesült Államokat. Másnap Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva óva intette Washingtont az iráni beavatkozástól. Rjabkov arra reagált, hogy Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet a világszervezet Biztonsági Tanácsának összehívását sürgette. Az orosz diplomata szerint az Egyesült Államok szándékosan az atomalku aláásására próbálja felhasználni az iráni helyzetet.