Beszivárog az Iszlám Állam

„Az alvó terroristasejtek már léteznek Európában. Csak idő kérdése, mikor támadnak” – fogalmazott a Die Weltnek Ioannis Michaletos görög biztonságpolitikai szakértő. Mint mondta, jó esély van rá, hogy a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap, a párizsi kóser bolt, valamint a koppenhágai kávézó és a zsinagóga elleni támadások éppen az ilyen alvósejtek munkái. Michaletos szerint az Iszlám Állam számos terroristája beszivárgott már Európába a szíriai menekültek között. Tavaly a görög hatóságok már több iszlamista hálózatot lelepleztek.

Amint a lap rámutat, nem a Görögországon keresztül vezető út az egyetlen, amelyet a dzsihadisták is felfedeztek. Jó lehetőséget jelent számukra a hazánkat is érintő nyugat-balkáni útvonal is, a másik kaput pedig Bulgária jelenti Európa felé. A lap szerint a balkáni országban könnyű hamis útlevelet szerezni, onnantól kezdve pedig uniós polgárként mozognak a terroristák Európában. Az Iszlám Állam kiképzőtábort működtet Tanzániában, az afrikai országba pedig bolgár útlevéllel könnyűszerrel lehet vízumot kapni. Onnan pedig szintén nem nehéz Nyugat-Európába repülni, egy tanzániai repülő kevesebb figyelmet kap, mintha Törökországból, a Szíriába tartó dzsihadisták „megállójából” érkezne.

A CNN már januárban, a Charlie Hebdo elleni támadás után arról beszélt, hogy legalább húsz alvósejt működhet Európában, 120-180 terroristáról lehet szó, aki csak az Iszlám Állam utasítására vár. A dán Morten Storm a brit és az amerikai hírszerzésnek dolgozott, amikor beépült az al-Kaida terrorszervezetbe, s januárban az ABC Newsnak azt nyilatkozta: a francia terrortámadások elkövetői évek munkájával hitették el a francia elhárítással, hogy már nem szélsőségesek, nem jelentenek veszélyt. Storm 2012 előtt kémkedett a párizsi merényleteket magára vállaló Arab-félsziget al-Kaidája ellen is, s mint mondta, a szervezet egyik magas rangú, amerikai származású vezetője kimondottan európaiak beszervezésére kérte.

Moszkva fontos partnerünk a terror elleni harcban

Európát nem szabad Oroszország elleni védőbástyának tekinteni. Kelet-Európában ugyanakkor egyesek hajlamosak erre – fogalmazott Matteo Renzi olasz miniszterelnök tegnap Berlinben, majd hozzáfűzte, hogy ez hibás nézőpont. Oroszországnak tiszteletben kell tartania Ukrajna szuverenitását és területi integritását, ugyanakkor Moszkva továbbra is Európa kulcsfontosságú partnere a terrorizmus és a szélsőségesek elleni küzdelemben – hangsúlyozta az olasz miniszterelnök. Oroszország tagadja, hogy katonákkal vagy fegyverekkel segítené a szeparatistákat Kelet-Ukrajnában. A szomszédos NATO-tagországok, különösen a jelentős orosz ajkú kisebbségnek otthont adó balti országok – Litvánia, Lettország és Észtország – viszont attól tartanak, hogy Oroszország konfliktust szít a területükön.