Belgiumba menekült Carles Puigdemont

Az utcákon még van, aki hisz és ünnepel, de a katalán vezetők már vagy külföldön vannak, vagy a tárgyalásukra készülnek (Fotó: Reuters - Yves Herman)

Indulnak a december 21-i előre hozott tartományi parlamenti választásokon a leváltott katalán kormány pártjai. „Nem félünk a szavazóurnáktól” – jelentette ki Sergi Sabria, a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) szóvivője a párt vezető testületének ülése után. De kiemelte: a választást „illegitimnek” tartják, mivel Maria­no Rajoy spanyol kormányfő írta ki. A volt katalán kormány másik pártja, az Európai Katalán Demokrata Párt (PDeCAT) szintén a választási részvétel mellett döntött hétfőn. Carles Puigdemont leváltott katalán elnök nem jelent meg pártja, a PDeCAT vezető testületének rendkívüli ülésén. Több katalán újság is hírül adta, hogy a politikus és feloszlatott kormányának öt minisztere Brüsszelbe utazott hétfőn. Az El Periódico értesülései szerint a katalán politikusok belga vezetőkkel találkoznak. Theo Francken belga menekültügyi és migrációs államtitkár vasárnap azt mondta, hogy Puigdemont politikai menedékjogot kaphatna Belgiumban, kijelentését azonban később a belga kormány több tagja is helytelenítette. A Le Soir belga napilap szerint Puigdemont az Új Flamand Szövetség vezetőivel tanácskozik, de a párt szóvivője ezt tagadta.

Amennyiben tényleg a menedék ügyéről tárgyalnak a katalán politikusok Brüsszelben, akkor azt nem ok nélkül teszik: szintén hétfőn José Manuel Maza spanyol állami főügyész bejelentette, hogy lázadás, zendülés és hűtlen kezelés vádjával büntetőeljárás megindítását kezdeményezi a volt katalán kormány és a katalán parlament elnökségének tagjai ellen. Lázadás miatt Spanyolországban utoljára az 1981-es katonai puccskísérlet résztvevőit ítélték el, akik túszul ejtették a Parlamentben a képviselőket.

Az európai kisebbségek vezetői egyre inkább elhatárolódnak a katalán szakadároktól. Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke azt mondta: Katalónia tevékenysége „nem éppen segítő jellegű” az európai népcsoportok törekvései szempontjából. Az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) vezetői pedig az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozathoz hasonlították a katalán függetlenség kimondását.