Külföld

Belgium alapozta meg a terrort

A flamandok „megfékezésére” erősítették az észak-afrikaiak bevándorlását

A flamand lakosság arányának növekedésétől való félelem az egyik oka annak, hogy Brüsszelt több százezer, munkanélküliségre kárhoztatott és dzsihadizmusra fogékony bevándorlóval telepítették be.

Az iszlamizmus különböző verzióinak, valamint a politikailag korrekt liberalizmusnak az összjátéka vezetett a brüsszeli merényletekhez – írta minapi cikkében a New York Post. Az amerikai lap cikke szerint minden az 1960-es években kezdődött, amikor a gazdasági robbanás munkaerőhiányhoz vezetett. Mivel a legtöbb gyár Vallóniában épült, azok tulajdonosai gondosan francia nyelvű országokból importáltak munkásokat, azaz főleg Észak-Afrikából. A vallonok születési rátái alacsonyak voltak, míg a flamandok nagy családokat alapítottak. A vallonok attól tartottak, hogy elnéptelenedő kerületeiket flamandok népesítik be, így nagyon kedvező feltételek mellett, akár ingyen ajánlottak lakhatást marokkóiaknak, algériaiaknak és tunéziaiaknak, akik nem tudtak flamandul, de francia konyhanyelven elboldogultak.

Az 1990-es évekre a legtöbb gyár eltűnt, de a bevándorlók maradtak. Addigra az iszlám Belgium második legnagyobb vallása lett, hétszáz hívővel, azaz a lakosság 6,2 százalékával. Ennek fele Brüsszelben élt, lakosságának 28 százalékát kitéve, és megóvták a demográfiailag hanyatló kerületeket attól, hogy flamanddá váljanak. Ilyen negyed Molenbeek is, „a dzsihadizmus belga fővárosa”, ahol több mint százezer, főleg észak-afrikai muszlim él.

A New York Post szerint a Belgium sajátos felépítéséből adódóan az állam nem bátorította az integrációt, hogy a bevándorlók ne veszítsék el eredeti „identitásukat”. Ez ez „identitás” azonban önmagában problémaforrás lett, hiszen nem lehetett minden érintettet például arabnak nevezni, így – ahogy a lap fogalmazott – „a multikulturalizmus belga szakértői” az iszlám jelzővel illették őket. A franciák által gyarmatosított Észak-Afrikából érkező bevándorlók tekintélyes része azonban vajmi keveset tudott az iszlámról. A „belga multikulturalista elitek”, akiknek „fétisükké vált a másság” iszlámról szóló kurzusokat kezdtek finanszírozni, mecseteket építettek, Korán-iskolákat alapítottak a bevándorlóknak. A jóléti állam is bátorította ezt a „másságot” a bevándorlók közösségében, ahol a munkanélküliség a kilencvenes évek végére már negyven százalékos lett. Az iszlám vallásoktatás pedig fokozatosan megtelt dzsihadista tartalommal.

„A vallonok mindig szívesen fogadták a franciául beszélő bevándorlókat, erősítve azt az állításukat, hogy Brüsszel francia nyelvű város. De ez egyre inkább ellenük fordult – a bevándorlókat szívesen rakták választási listáikra is, de mivel sok szavazatot hoztak etnikai alapon, egyre magasabb pozíciókat követeltek ki maguknak” - magyarázta lapunknak Bob De Brabandere, a jobboldali Flamand Érdek (Vlaams Belang) brüsszeli elnöke. Mint mondta, így vesztette el polgármesteri székét egy török jelölttel szemben Sint-Joost-ten-Node kerület vezetője is.


Röviden
Olaszországot ostromolják a menekültek a balkáni útvonal után

- A balkáni útvonal lezárásával a migránsok tömege ismét Olaszország felé mozdulhat el, ami azt eredményezheti, hogy jelentősen megnövekszik a dél-olaszországi partokra érkezők száma. Az olasz belügyminisztérium migrációs főosztálya szerint január elseje és március 24. között csaknem 14,5 ezer ember érkezett Líbiából a dél-itáliai partokra, 43 százalékkal többen, mint a tavalyi év ugyanezen periódusában.

- Lengyelország foglalkozni fog a benyújtott menedékjogi kérelmekkel, de meddő megoldásnak tartja a menekültek uniós tagállamok közötti elosztását - mondta Witold Waszczykowski külügyminiszter a lengyel közszolgálati televízióban.

- Balkáni országokból, Koszovóból, Bosznia-Hercegovinából, Macedóniából, Szerbiából, Montenegróból és Albániából összesen 877-en csatlakoztak az Iszlám Államhoz, hogy a terrorszervezet oldalán vegyenek részt a szíriai és iraki harcokban - hangzott el szerdán Szarajevóban egy dzsihadistákról szóló konferencián.

- Terrorveszélyre hivatkozva szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe szerdától a legjelentősebb olaszországi kulturális és idegenforgalmi helyszíneken. A bejelentés szerint a kulturális tárca háromszázmillió eurót, vagyis mintegy kilencvennégymilliárd forintot költ a négyezer-ötszáz kijelölt műemlék és múzeum védelmére kidolgozott biztonsági intézkedések megvalósítására.