Külföld
Békecsúcsot tartanak Minszkben
Merkel szerint nincs katonai megoldás a válságra
Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Petro Porosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök hosszan egyeztetett tegnap délelőtt telefonon, s párizsi bejelentés szerint szerdán személyesen is egyeztetnek Minszkben a kelet-ukrajnai helyzet rendezése érdekében. A „normandiai” formátumú csúcsot azonban ma még Berlinben megelőzi egy magas rangú előkészítő találkozó, eközben pedig Merkel Washingtonban találkozik Barack Obama amerikai elnökkel. A fehérorosz fővárosban holnap az összekötő csoport ül össze.
Oroszország nem készül senkivel sem háborúzni, és kész mindenkivel együttműködni – jelentette ki szombaton Vlagyimir Putyin egy szakszervezeti kongresszuson Szocsiban. Mint mondta, szerencsére nem folyik háború országa ellen, de tagadhatatlanul létezik olyan törekvés, hogy véglegesítsék az elmúlt évtizedekben kialakult világrendet. Olyan világrendről van szó, amelyet egyetlen, feltétlen hatalommal rendelkező vezető irányít, aki azt hiszi, neki mindent szabad, mások viszont csak azt tehetik, amit ő megenged nekik, s ami csak az ő érdekét szolgálja – magyarázta Putyin.
A kelet-ukrajnai helyzet volt eközben a müncheni biztonságpolitikai konferencia (MSC) központi témája is. A fórumon szombaton háromoldalú találkozót tartott Merkel és Porosenko Joe Biden amerikai alelnökkel. Utóbbi is felszólalt a konferencián, beszédében hangsúlyozta: Vlagyimir Putyin „túl sokszor ígért békét, és küldött helyette tankokat, csapatokat és fegyvereket” Ukrajnába, ezért az Egyesült Államok továbbra is folytatja Ukrajna „biztonsági támogatását”, de nem azzal a szándékkal, hogy háborúra ösztönözze, hanem azért, hogy meg tudja védeni magát.
„A kelet-ukrajnai konfliktust nem befagyasztani kell, hanem megoldani” – fogalmazott szombati müncheni beszédében Petro Porosenko, aki szenvedélyes hangú beszédben lobogtatott orosz útleveleket, amelyeket állítólag orosz tisztek hagytak el ukrán területen, valamint ismét katonai támogatást sürgetett országának. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter beszédében hangsúlyozta, „ultimátumok és fenyegetések nélkül” kell dolgozni a válság enyhítéséért, s ha a Nyugat „telerakja halált okozó fegyverekkel” Ukrajnát, az felgyorsítja az ország tragédiáját. Mint mondta, Washington huszonöt éve globális dominanciára törekszik, ezt szolgálja az európai fölényének biztosítását célzó rakétaelhárító rendszer is, amelynek megvalósításán „megszállottként” dolgoznak az amerikaiak, és nem veszik figyelembe Oroszország jogos biztonsági érdekeit. A válság eddigi alakulását tekintve nem úgy tűnik, hogy a Nyugat az együttműködést választja, hiszen a nemzetközi jog előírásain átlépve minden lehetőséget megragadott arra, hogy tovább mélyítse a konfliktust, így például közreműködött a Viktor Janukovics korábbi elnök elleni puccs megszervezésében és végrehajtásában – fejtegette Lavrov. Az orosz külügyminiszter kitért arra is, hogy aránytalanul érinti a mozgósítás a kárpátaljai román és magyar kisebbséget, s Kijev a magyar többségű választókörzetet sem hozta létre.
Az ukrán hadsereget nem lehet annyira felfegyverezni, hogy Vlagyimir Putyin arra a belátásra jusson, katonai vereséget szenvedhet Ukrajnában – hangsúlyozta a müncheni fórum főszónoka, Angela Merkel. A német kancellár szerint nincs katonai megoldása a válságnak, s „végtelenül fontos”, hogy a nemzetközi közösség egységes és kitartó legyen.
Ma Brüsszelben tanácskoznak az uniós külügyminiszterek, várhatóan újabb természetes és jogi személyek ellen rendelnek el vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat.
Ötvenezer áldozatról ír a FAZ
A német hírszerzés becslése szerint feltehetően csaknem ötvenezer ukrán katona és civil halt meg eddig a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban, tízszer több, mint amennyi Kijev legutóbbi jelentéseiben szerepelt – írta tegnap honlapján a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német napilap. A lap szerint a német hírszerzés meggyőződése szerint a kijevi hivatalos adatok „alábecsültek és egyáltalán nem hitelt érdemlőek”. Az ENSZ legutóbbi jelentésében az ukrán védelmi tárca adataira hivatkozva még azt közölte, hogy a Donyec-medencében 5358-an haltak meg. A frankfurti lap szerint ezek „konzervatív” becslések, a halottak valós száma ennél jóval nagyobb. Eközben újabb – tavaly augusztus óta már a tizenharmadik – orosz humanitárius segélykonvoj lépte át vasárnap az ukrán határt, Luhanszk és Donyeck irányába. A több mint 170 teherautóból álló járműoszlop mintegy 1,8 ezer tonna humanitárius segélyt – egyebek mellett élelmiszert és építőanyagot – szállít a rászorultaknak.
„Emberiesség elleni bűntett”
Ukrajna népeihez címzett nyílt levélben sürgeti a békét Vona Gábor, a Jobbik elnöke, aki elsőként szeretné áttörni az Európai Unióban a „hallgatás falát”. „Egyetlen magyar, ruszin, lengyel, orosz vagy épp ukrán áldozatot sem fog tudni pótolni soha többé egyik felelőtlen kormány sem!” – közölte Vona Gábor. A jobbikos politikus arra kérte az ENSZ közgyűlését, a világ nagyhatalmainak és Európának a vezetőit, hogy ismerjék fel: az is emberiesség elleni bűntett, amikor „Kelet-Ukrajnában egy állam reguláris hadserege ártatlan civileket gyilkol, akiknek semmibe veszik akaratukat, döntésüket”. Azt is szorgalmazta, hogy az európai emberek „ne csak Charlie-k legyenek”, hanem donyeckiek és luhanszkiak is, s álljanak ki minden nép és nemzet önrendelkezése mellett. Vona Gábor a felkelők katonai és politikai vezetőinek címezve hálájának adott hangot, hogy a „kényszerrel az ukrán hadseregbe besorozott magyar és ruszin testvéreink bajba jutott tagjainak életét igyekeznek megkímélni és lehetőségükhöz mérten segítenek nekik hazajutni”.