Befejeződött az amerikai rakétavédelmi rendszer telepítése Dél-Koreában

Washingtonban készen áll az elnöki rendelet a Phenjannal kereskedelmi kapcsolatokat fenntartó országok ellen - közölte Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter szerdán újságírókkal.  Mnuchin hangsúlyozta: ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amely hétfőn ül össze ismét, nem hoz szankciókat a Phenjannal kereskedelmi kapcsolatokat fenntartó valamennyi ország ellen, akkor az elnök "a megfelelő időben fontolóra veszi" a rendelet aláírását - jelentette ki Mnuchin.

Észak-Korea vasárnap jelentette be, hogy föld alatti hidrogénbomba-robbantást hajtott végre. Hétfőn rendkívüli ülésre összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT), ahol Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet minden korábbinál erőteljesebb szankciókat követelt. A BT azonban csak korábbi állásfoglalásait ismételte meg, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy tartsa tiszteletben, hajtsa végre az eddigi szankciókat. Az amerikai kormányzat elsősorban Kínánál szeretné elérni, hogy nagyobb nyomást gyakoroljon Észak-Koreára. Washington szerdán Phenjan elleni olajembargót és a textilexportja elleni bojkottot sürgetett.

Az Európai Uniónak további szankciókat kellene életbe léptetnie Észak-Koreával szemben Phenjan hatodik, egyben legnagyobb kísérleti atomrobbantása után - hangsúlyozta Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Tallinnban, ahol folytatódott az uniós védelmi és külügyminiszterek nem hivatalos találkozója.

Bár az egyre fokozódó nemzetközi büntetőintézkedéseknek eddig nem sikerült megfékezniük Phenjant, Mogherini úgy látja, hogy a politikai nyomásgyakorlás mellett szükség van ezekre a lépésekre.
"Javasolni fogom a minisztereknek, hogy gyakoroljanak erőteljesebb gazdasági nyomást Észak-Koreára az ENSZ Biztonsági Tanácsának legújabb határozatával összhangban. Kezdhetnénk az új, önálló uniós szankciókkal" - mondta újságíróknak nyilatkozva az uniós tisztségviselő.
Mogherini szerint emellett a partnerországokkal szoros együttműködésben biztosítani kell, hogy mindenki maradéktalanul és betű szerint betartsa a már hatályba lépett szankciókat.
"Ezen az úton kell járnunk, mert az alternatíva nézetünk szerint nagyon veszélyes lehet, főleg abban az esetben, ha a másik fél időnként meglehetősen ésszerűtlenül viselkedik. El kell kerülnünk a katonai konfrontáció örvényét, amely nemcsak a térség, de az egész világ számára is szörnyen veszélyes lehet" - tette hozzá.
Az EU eddig is több szankciót léptetett életbe Észak-Koreával szemben. Egy diplomáciai forrás szerint ezeket bővíthetik a délkelet-ázsiai ország devizaforrásainak elapasztását célzó intézkedésekkel és olajembargóval. Egy másik lehetőség az észak-koreai vezető, Kim Dzsong Un feketelistára helyezése, ami az EU-ban elhelyezett vagyonának befagyasztását és utazási tilalmat vonna maga után.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Észak-Korea kísérleti atomrobbantásaival és rakétatesztjeivel világméretű fenyegetést jelent, amelyre közös, világméretű választ kell adni. Stoltenberg az uniós védelmi miniszterek tallinni informális találkozója előtt hangsúlyozta: kiemelten fontos, hogy a szankciókat mindenki pontosan betartsa. A NATO-főtitkár egyúttal felszólította Phenjant, hogy tegyen eleget az ENSZ határozatainak, függessze fel rakéta- és atomprogramját, illetve üljön tárgyalóasztalhoz.
Stoltenberg emellett jelezte: az EU és a NATO a jövőben együttműködne a kiberhadviselés terén.
"Számos kihívással szembesülünk a kibervilágban" - mondta az észak-atlanti szövetség vezetője. Csak az elmúlt évben 60 százalékkal nőtt a kibertámadások száma a NATO hálózatai ellen. Stoltenberg szerint elengedhetetlen a NATO és az EU együttműködése ezen a területen.
A védelmi miniszterek találkozóján szó lesz az európai védelmi unió továbbfejlesztéséről is. Mogherini szerint az év végéig megkezdheti működését az állandó strukturált együttműködés fóruma (PESCO). Ennek segítségével az érdeklődő országok elkötelezhetik magukat a közös védelmi és biztonságpolitika terén tett előrelépések mellett. Ez több önként vállalt, közös projektet jelenthet. Az évekkel korábban megfogalmazott uniós tervek megvalósulásának Donald Trump amerikai elnök megválasztása adott lendületet, aki erőteljesebb szerepvállalása szólította fel Európát a védelem terén.

Határozottan elítélte Észak-Korea Japán felett végrehajtott ballisztikus rakéta- és (a múlt heti) nukleáris kísérletét Vlagyimir Putyin orosz elnök és Abe Sindzó japán kormányfő csütörtökön Vlagyivosztokban.

Erről az orosz vezető számolt be a kétoldalú megbeszélést követően tartott közös sajtótájékoztatón. 
"Cselekedeteivel Phenjan természetesen komoly fenyegetést jelent a térség békéjére és biztonságára" - hangoztatta.  
Putyin megismételte, hogy nem lát az Észak-Korea körül kialakult válság diplomáciai rendezésén kívül más alternatívát. Az orosz elnök ismételten felhívta a figyelmet az orosz-kínai "útitervre", amelynek értelmében csökkenteni kell a feszültséget a Koreai-félszigeten, majd az összes érdekelt félnek tárgyalásokba kell bocsátkoznia egymással.
Abe egyébként, csakúgy, mint a Vlagyivosztokban szintén jelen lévő Mun Dzse In dél-koreai elnök, szerette volna elérni, hogy a vétójoggal rendelkező Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsában támogasson egy Észak-Korea elleni olajembargót bevezető határozatot. Moszkva azonban ezt elutasította.  
Az orosz elnök az Abéval közös sajtótájékoztatón a kapcsolatok javulásának egyik jeleként említette meg, hogy az orosz vezérkari főnök és a szárazföldi erők parancsnoka hamarosan Tokióba utazik. Putyin beszámolója szerint a felek szót ejtettek az Oroszországban Dél-Kuriloknak, Japánban "északi területeknek" nevezett szigetek közös gazdasági hasznosításáról, valamint a békeszerződés megkötéséről.
A japán kormányfő kijelentette: vendéglátójával együtt eltökélt abban, hogy éppen ők ketten írják alá a szerződést. A nap folyamán korábban, a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum egyik pódiumbeszélgetésén, amelyen Putyin is jelen volt, Abe így szólt e témáról:
"Oroszország és Japán között mindössze egyetlen év alatt olyan elmozdulás történt, amilyenre korábban 70 éven át nem voltunk képesek. Ha még egy évig és aztán még egy évig folytatjuk ezeket a lépéseket, akkor biztos vagyok benne, azt látjuk majd, hogy az orosz-japán kapcsolatok fényes jövő előtt állnak és képesek lesznek kibontakoztatni a bennük rejlő teljes potenciált" - mondta.  
"Ennek érdekében véget kell vetnünk annak az abnormális helyzetnek, hogy még mindig nincs közöttünk békeszerződés. Vlagyimir, e kötelezettségnek nekünk kettőnknek kell eleget tennünk. Haladjuk hát meg az összes nehézséget, és hagyjunk a következő nemzedék fiataljaira egy olyan világot, amelyben a két állam - Japán és Oroszország - ki tudja bontakozatni lehetőségeit!" - tette hozzá.
A kapcsolatok fejlődését alapvetően az fékezi, hogy a két ország között a második világháború vége óta vita tárgyát képezi a Kuril-szigetek négy legdélebbi, a Szovjetunió által 1945 szeptemberében, már Tokió kapitulációja után annektált tagjának hovatartozása. A szigetek - Iturup, Kunasir, Sikotan és Habomai - ügye miatt Tokió és Moszkva a mai napig nem kötött békeszerződést. 
A Szovjetunió és Japán 1956 októberében közös nyilatkozatot fogadott el a hadiállapot megszüntetéséről, amelyben a felek kötelezték magukat a békekötésre. A dokumentumban a Szovjetunió akkor kötelezettséget vállalt arra, hogy jószándéka jeleként átad két szigetet a négyből. 
Vlagyivosztokban, élve a csúcstalálkozó nyújtotta lehetőséggel, mintegy félszáz orosz-japán kormányközi és céges megállapodást írtak alá a gazdasági együttműködés fejlesztéséről, egyebek között egy egymilliárd dolláros közös befektetési alap létrehozásáról. A felek között szó esett az Oroszország és Japán közötti vasúti összeköttetés megépítéséről.
Putyin és Abe az idén immár harmadszor, összességében pedig tizenkilencedik alkalommal találkozott egymással. A két vezető az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) 2016 novemberében Limában megtartott csúcstalálkozóján összetegeződött. Abe Vlagyivosztokban közölte, hogy legközelebb a novemberi vietnami APEC-csúcson folytat majd eszmecserét Putyinnal, az orosz elnök meghívta vendégét, hogy jövő májusban vegyen részt a Szentpétervári Gazdasági Fórumon.
Abe egyébként kezdeményezte, hogy Putyin a vlagyivosztoki fórumon szintén jelen lévő Kaltma Battulga mongol elnökkel együtt - mindkét államfő feketeöves dzsúdózó - a jövőben egy Japánban megtartandó cselgáncs-bemutatón demonstrálja tudását.

Az Észak-Korea ellen  tervezett újabb büntető intézkedésekről határoztak csütörtökön az Európai Unió külügyminiszterei a Tallinnban tartott nem hivatalos találkozójukon.

Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint a helyzet "rendkívül veszélyes", Phenjan "teljesen irracionálisan cselekedhet". Sven Mikser észt külügyminiszter úgy látja, hogy "a folyamatos rakétakísérletek során nem lehetetlen elképzelni egy műszaki hibát vagy emberi tévedést, ami katasztrofális következményekkel járna". A német Sigmar Gabriel és a francia Jean-Yves Le Drian is pártfogolta a súlyosabb szankciókat, miközben Belgium és Észtország képviselője ezzel párhuzamosan a diplomáciai megoldás keresése mellett is érvelt.

Az Európai Unió az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt szankciókon túl saját büntető intézkedéseket is hozott már Észak-Korea ellen, ami azt jelenti, hogy ezek fokozására kevés lehetőség maradt. Az unió betiltotta gyakorlatilag a teljes kereskedelmet a kelet-ázsiai országgal, akárcsak az ottani gazdasági befektetéseket, és megköveteli minden onnan érkező rakomány és személyes poggyász átvizsgálását. Az észak-koreai repülőgépeket kitiltották az unió légteréből, és különösen tiltott kőolajszármazékok szállítása az országnak. Ez utóbbit az Egyesült Államok az ENSZ-BT-vel is el akarja fogadtatni.

Nyitva maradt a lehetőség az észak-koreai munkaerő alkalmazásának betiltása előtt, és az, hogy elszigeteljék az unióban az észak-koreai diplomatákat.
A külügyminiszterek nem hivatalos tanácskozása hivatalos döntést ugyan nem hozhatott, de erre is hamarosan sor kerül - írta a brit hírügynökség.