Bécs tudomásul veszi a kerítést

Orbán Viktor és Werner Faymann Bécsben: kell egy alap az együttműködéshez (Fotó: MTI - Botár Gergely)

Találkozót kért Orbán Viktor Werner Faymann osztrák szociáldemokrata kancellártól és Reinhold Mitterlehner néppárti alkancelláról, a kormányfő szerint ugyanis a Horvátországban kialakult migrációs helyzet miatt Ausztria és Magyarország „egy csónakban evez”, ezért legfőbb ideje, hogy rendezzék a mostanában mélypontra jutott kapcsolatot a két kormány között. Az utólag konstruktívnak, ám nem véleménykülönbségtől mentesnek nevezett találkozók után a kormányfő a bécsi magyar nagykövetségen tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján elmondta, Magyarország meg akarja őrizni hagyományosan jó államközi kapcsolatait Ausztriával, ám úgy látja, Ausztria különösen nehéz helyzetben tagadta meg a barátságát. Orbán szerint amíg az Európai Unió külső határát védjük, baráti tüzet kapunk a hátunkba, ennek pedig véget kell vetni. Jelezte, a kapcsolatok rendezése érdekében Magyarország kész elfelejteni az összes sértést, így a lenácizást is, ami szerinte „mégiscsak abszurd egy osztrák politikustól”.

A magyar kormányfő egyértel-műsítette tárgyalópartnerei előtt, hogy két lehetőség közül tudnak választani. Az elsőt, a Horvátország által javasolt, Ausztria irányába vezető migránsfolyosó létrehozását az osztrák vezetés elutasította, mivel az ellentétes az uniós és nemzetközi szabályokkal. „Korridort nem lehet úgy szervezni, hogy a végén lévő ország azt nem fogadja el” - közölte Orbán. Mitterlehner a találkozón arról beszélt, hogy amíg nincs jobb, a schengeni és dublini egyezményeket alkalmazni kell. A megbeszélést jónak és tárgyilagosnak nevezte, egy tegnap megjelent interjúban pedig arról beszélt: Orbánnak igaza lehet, hiszen az unió­nak világossá kell tennie, hogy mit is akar tőle pontosan, s Magyarország sem akar magára maradni. Az alkancellár szerint a határon felépített kerítésnek akkor van értelme, ha azt tiszteletben tartják.

A feladat tehát az, hogy a szerb határon működő, a hozzá fűzött reményeket beváltó határrendészeti rendszer jöjjön létre Magyarország és Horvátország között is a határátlépés európai formáinak biztosítása érdekében - mondta a miniszterelnök. Kiemelte, hogy ezt, ha „nem is teljes szívvel”, de Ausztria is tudomásul veszi. Magyarországra az uniós szabályok szerint csak olyan ember érkezhet, akit Horvátországban már regisztráltak, és bár Budapest abban a feltételezésben él, hogy a horvát hatóságok eleget tesznek ennek, kétségei vannak afelől, hogy ez valóban így van-e. A kormányfő hangsúlyozta, Szlovénia és Magyarország között nem épül kerítés, csak mobil eszközöket helyeznek el, a schengeni övezeten belül ugyanis másra nincs lehetőség.

Orbán Viktor tegnapelőtt találkozót beszélt meg Heinz-Christian Strachéval, a felméréseken magasan vezető Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökével is, a találkozó azonban elmaradt. A sajtótájékoztatón kérdésre elmondta, tisztában van az FPÖ-vel szembeni fenntartásokkal, a burgenlandi kormányzati szerepvállalásuk kapcsán azonban úgy gondolta, szabad és kell is beszélni velük, ám az osztrák vezetés arra kérte, ne tegye. És mivel azért jött, hogy javítson a kapcsolatokon, eleget tett a kérésnek. Alsó-Ausztriában vasárnap tartományi választásokat tartanak, az FPÖ a jelentősen meggyengült Néppárt győzelmét fenyegeti, az októberi bécsi választásokon pedig a szociáldemokratákét, ott még szorosabb eredmény várható. Úgy tudjuk, ez állt a kérés hátterében. Az FPÖ teljes mértékben támogatja a magyar kormány határvédelmi erőfeszítéseit, vezetői többször is bocsánatot kértek a kancellár sértései miatt. A közösségi médiában több osztrák újságíró is megkérdőjelezte a kormány kérésének demokratikus voltát.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője eredményesnek nevezte Orbán bécsi tárgyalásait, s üdvözölte, hogy az osztrák vezetés elismeri, a magyar-szerb zöldhatáron létesített határzár jogszerűen működik.

Néhány hónap, és támadhatnak

Már többtucatnyi Iszlám Állam-harcost csempésztek be a migránsok között Európába az osztrák államvédelem volt vezetője, Gert Polli szerint. A szakember a Kronen Zeitungnak beszélt arról, hogy a „teljesen kontrollálatlan” bevándorlás óriási biztonsági kockázatot jelent a kontinens számára. Az európai biztonsági szolgálatoknak szerinte a naponta beáramló tízezres tömegnél nincs esélyük arra, hogy kiszűrjék a terrorveszélyt jelentő személyeket. „A német alkotmányvédelmi hivatal teljes joggal van kétségbeesve. A becsempészett Iszlám Állam-harcosok nem fogják kivárni, amíg szép lassan a nyomukra bukkannak, hanem már előbb lecsapnak. Legkésőbb öt hónap múlva meglátjuk” – fogalmazott. Polli egy másik veszélyre is figyelmeztetett: „Mi, európaiak a tetteseket és az áldozatokat is importáljuk, ezért számolnunk kell a menekülttáborokban kialakult veszélyes helyzetekkel.”