Külföld

Bécs tehetetlen a törökök ügyében

Nem tudják az osztrákok, hány illegális kettős állampolgár él az országban, közben Ankarát pellengérre állítja az Európa Tanács

Azt sem tudják az osztrák hatóságok, hány török-osztrák él a kettős állampolgárságot tiltó Ausztriában; a szigorításra okot adó, elnöki hatalmat megerősítő – s utóbb a legfelső bírói fórum által is jóváhagyott – népszavazás miatt az Európa Tanács is vizsgálatot indít Ankara ellen.

Torok
Nincs nyilvántartás az ausztriai török állampolgárokról (Fotó: Reuters/Murad Sezer)

Emlékezetes, az április 16-i népszavazáson szűk többséggel az erőteljesen kampányoló Recep Tayyip Erdogan elnök jogköreit kiszélesítő alkotmánymódosítás támogatói győztek, aminek nyomán az Európai Unió és számos tagállama is átgondolta kapcsolatát az uniós tagság előszobájában várakozó Törökországgal és az európai törökökkel egyaránt. Ausztria az eddig megtűrt, de a törvény szerint illegális kettős állampolgárság ügyét vette elő, azonban az osztrák hatóságok most azzal szembesültek, hogy még azt sem tudják, hány török-osztrák kettős állampolgár él az ország területén. Ankara ugyanis évek óta nem tájékoztatja Bécset az állampolgárságok ügyében, s az Ausztriában élő, de törökországi választásokra jogosult törökökről sem a kormánynak, sem a tartományoknak nincs információja – emlékeztet a keddi Der Standard.

Az osztrák lap hozzáteszi: bár Peter Pilz zöldpárti politikusnak birtokában van egy lista, azonban ezt csak akkor hajlandó nyilvánosságra hozni, ha senkit nem fognak emiatt „indokolatlanul megfosztani” állampolgárságától. Thomas Drozda kancelláriaminiszter kedden viszont megoldásként arról beszélt, hogy információszolgáltatásra kell kötelezni a külföldi hatóságokat arról, hogy hány állampolgárságot bocsátottak ki, és Wolfgang Sobotka belügyminiszter is keményebb hangot ütött meg, mondván, senkit nem mentesít a büntetés alól, ha nem tudott az illegális kettős állampolgárságáról. Sobotka múlt héten ötezer eurós pénzbírsággal is megfenyegette a törvénysértőket. A radikális Osztrák Szabadságpárt a lista nyilvánosságra hozatalát követelte, még azzal is megvádolta Pilzéket, azért tartják vissza a listát, mert azon saját tisztségviselőik is szerepelnek. Ausztriában 117 ezer török állampolgár és 272 ezer török származású ember él, a népszavazáson mintegy 100 ezren vehettek részt. A német, belga és holland földön élő törökök elsöprő többsége is Erdogan mellett adta le voksát.

A népszavazás az osztrákhoz hasonló uniós tagállami reakciók, és a Velencei Bizottság mellett kiváltotta az Európa Tanács parlamenti közgyűlé-sének válaszlépését is, amely úgy döntött, hogy újra megfigyelés alá helyezi Törökországot. Ezt Magyarország, mint Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke közölte, ellenezte, hiszen a törökök azok, akik az unióval kötött megállapodás értelmében a nyugat-balkáni útvonalra igyekvő migránsokat visszatartják, ez pedig szakértők szerint is komoly ütőkártya Erdoganék kezében.

A referendum nemcsak nemzetközi tiltakozást váltott ki, belföldön is akadt aki vitatta a szabályosságot: a csalásra hivatkozó ellenzéki Köztársasági Néppárt arra kérte a török legfelsőbb közigazgatási bíróságot, hogy érvénytelenítsék a végrehajtó elnöki rendszer bevezetéséről döntő népszavazás eredményét, kérésüket a szerv azonban elutasította.