Bécs kész bevezetni a szükségállapotot, ha túl sokan jönnek

Az osztrák kancellár szerint, amennyiben sikerül megegyezni, a szeptember hatodikai kormányülésen dönthetnek a menekültügyi szükséghelyzetre vonatkozó szövegről. Hónapok óta vitatéma Bécsben, hogy bevezessék-e, és ha igen, mikortól lépjen életbe a szükségállapot. Ez esetben a menekülteket már az osztrák határnál visszautasítanák. Az osztrák kormány korábbi döntése szerint 37 500 menekültkérelmet fogad be az ország az idén. Ausztriában több mint 22 ezer menekültügyi eljárás indult 2016 első fél évében, az idei évre meghatározott felső korlát mintegy hatvan százaléka.

Kern kiállt a szükségállapot esetleges bevezetése mellett, azonban reményét fejezte ki, hogy erre nem lesz szükség. Felszólalt az uniós külső határok védelme mellett is, elmondta, Ausztria hozzá kíván járulni a szerb–magyar és a szerb–macedón határvédelem támogatásához. „Amennyiben a határvédelem és a török menekültügyi megállapodás működik, várhatóan tartani tudjuk a befogadás felső korlátját, vagyis hogy 37 500 embernél több ne érkezzen idén Ausztriába” – magyarázta. Kern arról is beszélt, hogy Törökországgal a csatlakozási tárgyalások helyett másfajta együttműködési formát szorgalmazna. Hozzátette, ennek nem lenne kihatása a menekültügyi megállapodásra, hiszen a megbeszéléseket új formában ugyan, de folytatnák. Abból indul ki, Törökországnak is érdeke az unióval kötött menekültügyi megállapodás, máskülönben megkérdőjeleződne a teljes együttműködés. Kern szerint Ankarával a gazdasági, biztonsági és menekültügyi politikát érintő „reális” együttműködésre van szükség. Kern augusztus elején arról beszélt, hogy párbeszédet kezdeményezne az Európai Tanácsban a török csatlakozási tárgyalások megszakításáról.

Röviden
Olaszország „megemeli a hangját”

- Olaszország a hangjának megemelésére kényszerül a migráció kérdésében, és az Európai Uniónak ezt meg kell hallania, mivel a tengeren érkező migránsok nem kizárólag a görögök és az olaszok gondja – fogalmazott Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter az Il Messaggero című olasz napilapban hétfőn megjelent interjúban. Kijelentette, hogy Olaszország szeptemberben „megemeli a hangját”, mivel úgy érzi, hogy az EU-ban ismét az a szemlélet kezd visszatérni, hogy a migráció kérdése „csak a görögöket és az olaszokat” érinti. Az olasz külügyminiszter megjegyezte, hogy miközben az EU hatmilliárd eurót szán a Törökországgal kötött migrációs megállapodás végrehajtására, a római kormány Migration Compact nevű javaslatcsomagja, amely hasonló megállapodást szorgalmaz a migránsok kiindulási állomásának számító afrikai államokkal, egyelőre nem kapott figyelmet.

- Semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet harcosai a líbiai partokról indulnak el Olaszország felé – mondta korábbi titkosszolgálati értesüléseket tagadva Angelino Alfano belügyminiszter az olaszországi biztonsági helyzetről tartott sajtótájékoztatóján hétfőn. Az olasz belügyminiszter hangsúlyozta, hogy az olasz hatóságok szakértelemmel és körültekintően ellenőrzik az olasz partokra érkezőket.

- Elfogtak a hét végén Bécsben kilenc iraki gyanúsítottat, akiknek valószínűleg közük lehet ahhoz, hogy szilveszter éjszakáján megerőszakoltak egy nőt az osztrák fővárosban – közölte az osztrák rendőrség hétfőn. A 21 és 47 év közötti férfiak valószínűleg kihasználták, hogy az áldozat ittas volt.

- Nagy-Britanniában a menedékkérelmek harmadát szabálytalanul, olyan emberek nyújtják be, akik egy ideje már illegálisan vagy lejárt vízummal tartózkodnak az országban. A brit belügyminisztérium adatait ismertető The Times című napilap hétfőn arról írt, hogy a 2004 és 2014 között benyújtott menedékkérelmek 36 százaléka származott olyan migránsoktól, akik csak az után folyamodtak menekültstátusért, hogy a hatóságok elfogták őket.