Külföld
Beadta a derekát Madrid
Elsőként Spanyolországgal egyezett meg a német vezetés a menedékkérők visszaküldéséről – Helyben nyújtott segítséggel szorítaná vissza a migrációt a fejlesztési miniszter
Megállapodást kötött a német szövetségi kormány a spanyol kabinettel a Spanyolországban regisztrált, majd a német határon feltartóztatott menedékkérők visszaküldéséről – jelentették be tegnap Berlinben. Az MTI szerint Eleonore Petermann belügyi szóvivő elmondta: az augusztus 11-étől hatályos megállapodás értelmében a német hatóságok 48 órán belül visszaküldhetik Spanyolországba a határellenőrzés során feltartóztatott menedékkérőket, akiket a spanyol fél feltétel és ellenszolgáltatás nélkül visszafogad. A német kormány ugyanilyen megállapodást tervez Olaszországgal és Görögországgal is.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) legutóbbi adatai szerint Spanyolországban július végéig 23 500 menedékkérőt regisztráltak, így jelenleg a délnyugat-európai ország az Észak-Afrika felől az Európai Unióba irányuló migráció legfőbb célországa.
A német–spanyol megállapodást néhány nappal Angela Merkel német kancellár szombaton kezdődő, kétnapos spanyolországi hivatalos látogatása előtt jelentették be. A német határon feltartóztatott menedékkérők visszaküldéséről szóló kétoldalú megállapodás kidolgozásáról július elején egyeztek meg a német koalíciós pártok.
„Biztos vagyok benne, hogy Afrika fiataljai nem akarnak és nem fognak lemondani a menekülés lehetőségéről, és a hazájukban maradni, amíg ott nincs munkájuk és jövőképük” – ezt már Gerd Müller német fejlesztési miniszter mondta a Die Weltnek adott interjúban. A 444.hu által szemlézett tegnapi cikk szerint a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa támogatná, hogy az EU vámmentességet vezessen be az afrikai termékekre, mivel ez erősítené az ottani gazdaságokat, s közben az Európa felé tartó migráció pedig lassulna. Müller főleg a mezőgazdasági termékeknek biztosítana vám- és kvótamentességet.
A miniszter ugyanakkor nem zárná be teljesen Európa kapuját az afrikai bevándorlók előtt. Mint mondta, egy EU–Afrika-egyezménnyel meg lehetne teremteni az afrikai munkások európai munkavállalását, ezzel pedig háttérbe szorulna az embercsempészet. Cserébe Müller azt követelné az afrikai államoktól, hogy haladék nélkül fogadják vissza azokat az állampolgáraikat, akiknek Európában elutasították a menedékkérelmét – írta a portál.
Időkközben Eva Högl, a kormánykoalíciós társ Szociáldemokrata Párt (SPD) parlamenti frakciójának helyettes vezetője az ARD televízióban amiatt kritizálta Horst Seehofer német belügyminisztert, mert még mindig nem világos pontosan, hogyan fognak működni az új típusú német menekültügyi központok.
Berlinben több az antiszemita támadás
A német hatóságok adatai szerint 2018 első fél évében 80, zsidók ellen irányuló antiszemita támadás történt Berlinben – írta tegnapi számában a Tagesspiegel. A német lap közölte, hogy ebben az időszakban egész Németországban 401 ilyen incidens történt, vagyis a német fővárosban regisztrálták a támadások egyötödét. Ez a Deutsche Welle szerint egyrészt azzal magyarázható, hogy a rendőrség Berlinben jobban együttműködik a zsidó csoportokkal, könnyebben jelzik neki az antiszemita támadásokat, másrészt a főváros a központja a németországi konfliktusoknak, mivel itt aktívabbak a különböző mozgalmak és szélsőséges csoportok, mint az ország más részein. (SzH)
Röviden
Noha a friss adatok szerint Ausztriában 2017 első félévéhez képest 10 százalékkal csökkent az idei év azonos időszakában a bűncselekmények száma, azok negyven százalékát külföldiek követték el. A Kronen Zeitung rendőrségi információkra hivatkozva azt írta, hogy 2018 első félévében 228 887 ember indult eljárás, közülük 135 520 külföldi.
Bírálatok össztüzébe került Boris Johnson volt brit külügyminiszter a The Daily Telegraphban megjelent, a dániai burkatörvénnyel kapcsolatos kijelentései miatt. Párttársai közül többen a kizárását sürgetik a Konzervatív Pártból, Theresa May kormányfő pedig bocsánatkérésre szólította fel. A politikus kitart véleménye mellett.
Egyetértés van Ausztria és Lengyelország között a migráció ügyében – jelentette ki Jacek Czaputowicz
lengyel külügyminiszter, miután Bécsben tárgyalt osztrák kollégájával, Karin Kneissllel. Hozzátette: a menekülteknek a helyszínen kell segítséget nyújtani. Kneissl szerint a migrációs kérdést nem lehet a kvótákról szóló vitára redukálni, átfogóbb megközelítésre van szükség.
Csaknem hétszázezer elutasított menedékkérőt tartanak nyilván Németországban. A belügyminisztérium közölte: a rendszerből sok esetben nem törlik az illető nevét akkor sem, ha időközben jogosultságot szerzett a tartózkodásra, tehát nem biztos, hogy a nyilvántartott jogalap nélkül tartózkodik az országban.