Baloldali kudarc Franciaországban

A választások nagy kérdése, hogy hány megyét veszít el – az általa jelenleg irányított 61-ből – az egyre népszerűtlenebb és megosztottabb kormányzó Szocialista Párt (PS), valamint hogy mekkora befolyást szerez a Nemzeti Front. Marine Le Pen pártjának az utolsó felmérések 30 százalékot jósoltak, a jobbközép, ellenzéki Népi Mozgalom Uniójának (UMP) 29 százalékot, míg Francois Hollande elnök szocialistáinak csak 19 százalékot. Az első exit poll eredmények szerint az első fordulót az UMP nyerte 32 százalékkal, a Nemzeti Front 24,5 százalékot szerzett, a PS pedig 19,5 százalékot (más becslések szerint 25-öt). A március 29-i második forduló nagy nyertese az UMP lehet, 30-40 megye irányítását veheti el a baloldaltól.

Manuel Valls kormányfő rögtön az este nyolcas urnazárást követően sajtótájékoztatón tartott, pártja eredményét „tiszteletre méltónak” tartotta. A második fordulóra a mobilizációt hangsúlyozta az UMP-t vezető Nicolas Sarkozy. Az egykori államfő szerint az eredmény azt mutatja, hogy az emberek változást akarnak, és leszögezte: sehol sem lépnek szövetségre a Nemzeti Fronttal, amely szerinte szélsőbaloldali gazdaságpolitikát hirdet. Noha várt győzelme elmaradt, Marine Le Pen volt az egyetlen, aki mosolyogva beszélt a sajtóhoz, s Hollande lemondását követelte. Mint mondta, a második forduló esély arra, hogy az emberek az igazi változásra szavazzanak.

A voksolás rendszerében több újdonság is van, most először választották meg egyszerre valamennyi megyei tanács tagjait hat évre, korábban háromévente választották újra a tagok felét. Emellett négyezerről 2054-re csökkent a választókörzetek száma, s nem egy jelöltre lehetett szavazni, hanem a nemek egyenlő képviselete érdekében egy férfiből és nőből álló párosra. Ahhoz, hogy egy páros az első fordulóban mandátumot nyerjen, a szavazatok abszolút többségét kell megszereznie, a második fordulóban már a relatív többség is elég.