Baloldali kudarc Franciaországban

A franciaországi helyhatósági választások első fordulóján vasárnap százegy megyei tanács tagjaira voksolhatott a mintegy negyvenhárom millió választópolgár. A választások nagy kérdése, hogy hány megyét veszít el (az általa jelenleg irányított hatvanegyből) az egyre népszerűtlenebb és megosztottabb kormányzó Szocialista Párt (PS), valamint hogy mekkora befolyást fog szerezni a Nemzeti Front. Marine Le Pen pártjának az utolsó felmérések harminc százalékot jósoltak, a jobbközép, ellenzéki Népi Mozgalom Uniójának (UMP) huszonkilenc százalékot, míg Francois Hollande elnök szocialistáinak csak tizenkilenc százalékot.

A CSA intézet exit pollja szerint az első fordulót az UMP nyerte harmincegy százalékkal, a második helyre a Nemzeti Front futott be huszonnégy és fél százalékkal, a kormányzó PS pedig mindössze tizenkilenc százalékot kapott. Az Ipsos is a jobbközép pártot hozta ki győztesnek 36,5 százalékkal, az intézet becslése szerint ugyanakkor a szocialisták szerezték meg a második helyet 28,3 százalékkal, a Nemzeti Front pedig 24 százalékot szerzett.
A március 29-i második forduló nagy nyertese az UMP lehet, 30-40 megye irányítását veheti el a baloldaltól.
Manuel Valls kormányfő rögtön az este nyolcas urnazárást követően sajtótájékoztatón tartott, pártja eredményét „tiszteletreméltónak” tartotta. A második fordulóra a mobilizációt hangsúlyozta az UMP-t vezető Nicolas Sarkozy. Az egykori kormányfő szerint az eredmény azt mutatja, hogy az emberek változást akarnak, s leszögezte: sehol sem lépnek szövetségre a Nemzeti Fronttal, amely szerinte szélsőbaloldali gazdaságpolitikát hirdet. Noha várt győzelme elmaradt, Marine Le Pen volt az egyetlen, aki mosolyogva beszélt a sajtóhoz, s Hollande lemondását követelte. Mint mondta, a második forduló esély arra, hogy az emberek az igazi változásra szavazzanak.
A voksolás rendszerében több újdonság is van, most először választották meg egyszerre valamennyi megyei tanácsa tagjait hat évre, korábban háromévente választották újra a tagok felét. Emellett négyezerről 2054-re csökkent a választókörzetek száma, s nem egy jelöltre lehetett szavazni, hanem a nemek egyenlő képviselete érdekében egy férfiből és nőből álló párosra. Ahhoz, hogy egy páros az első fordulóban mandátumot nyerjen, a szavazatok abszolút többségét kell megszereznie, a második fordulóban már a relatív többség is elég.