Bajorországnak kezd elege lenni

Továbbra is rengetegen érkeznek a Földközi-tengeren át a görögországi Leszbosz szigetére (Fotó: Csudai Sándor)

A migráció globális probléma, amelyre globális választ kell adni, a megoldásban az ENSZ-nek vezető szerepet kell játszania, és abból ki kell venniük részüket a világpolitika és a világgazdaság kulcsszereplőinek – hangoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton az ENSZ-közgyűlés általános vitáján elmondott felszólalásában. A tárcavezető egy ötpontos cselekvési tervet terjesztett elő, amelynek értelmében közös nemzetközi fellépéssel kell megoldani a migrációs válságot, stabilizálni kell a közel-keleti és az észak-afrikai válságövezeteket, befogadói világkvótákat kell bevezetni, amiből a vezető hatalmaknak is ki kell venniük a részüket, növelni kell az ENSZ békefenntartó szerepét és teljesíteni kell a világszervezet fenntartható fejlődésre vonatkozó célkitűzéseit. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy mind az Iszlám Állam terrorszervezet legyőzése, mind a szíriai válság politikai rendezése érdekében szükség van a minél szélesebb körű összefogásra, a transzatlanti szövetség és Oroszország együttműködésére. Szavai szerint nem túlzás azt állítani, hogy Európának a második világháború óta példátlan számú és súlyosságú kihívással kell szembenéznie. Ezek között sorolta fel az ukrajnai háborút és azt, hogy az EU keleti partnerségében részt vevő hat ország közül ötben „befagyott konfliktusok” vannak. Rámutatott: nem fenntartható az a helyzet, hogy a gazdasági nehézségekkel küszködő Európai Unió, miközben a világ lakosságának hét-nyolc, GDP-jének pedig 15-16 százalékát adja, a globális jóléti kiadások felét fizeti ki. Kitért a nemzetközi erőfeszítésekben való magyar szerepvállalásra is, megemlítve, hogy az iraki Kurdisztánban eddig objektumvédelmi feladatokat ellátó száztíz fős kontingens kiveszi részét a pesmerga erők kiképzéséből is, és hogy magyar kéksapkások egyebek között Cipruson, Nyugat-Szaharában és Libanonban is kiveszik részüket a békefenntartásból.

Az uniós külső határokat közösen kell védeni, hogy rendezetté váljon a bevándorlás Európába – hangsúlyozta a német kancellár egy szombati nyilatkozatában. Angela Merkel szokásos hét végi videoüzenetében arra a kérdésre válaszolva, hogy az uniós szolidaritás csak akkor működik, ha pénzt kell elosztani vagy adósságválságokat kell kezelni, elmondta, hogy természetesen nem erről szól a szolidaritás, de az Európai Unió tagországai a béketeremtő küldetésekkel és a közös külpolitikával már bizonyították, hogy többre is képesek. Tegnap a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádióban sugárzott interjúban reagált a kemény kritikákra, amelyeket a pártjával, a CDU-val szövetségben álló bajor CSU-tól kapott. Hangsúlyozta, nem mérgelődni kell, hanem „el kell fogadni a feladatot lelkileg is” és igyekezni kell úgy alakítani a folyamatokat, hogy végül jóra forduljanak a dolgok mindenkinek. Merkel az interjúban többször kiemelte, hogy a védelemre szoruló embereket ugyan be kell fogadni, de távozniuk kell mindazoknak, akik „más, például gazdasági okokból” érkeznek Németországba. Azzal kapcsolatban, hogy Horst Seehofer bajor miniszterelnök hibának nevezete a Magyarországról elindult menedékkérők beengedését, Merkel hangsúlyozta, hogy Bajorország kiemelkedő munkát végez. „A másik oldalon azt is el kell mondanom: nem hiszem, hogy a kerítések segítenek”, mert a migránsok új útvonalakat találnak.

Merkellel az interjút még szombaton vették fel, azóta még több bírálatot kapott. Andreas Scheuer, a CSU főtitkára szerint sürgősen be kell vezetni a befogadási moratóriumot, hiszen „már a következő napokban előállhat az a helyzet, hogy Bajorország eléri kapacitásai végső határát, mert a többi tartomány nem képes menekülteket befogadni”. „A kancellárnak világosan meg kell mondania, hogy a befogadó kapacitásaink kimerültek” – mondta Horst Seehofer. Ha a következő hetekben nem sikerül az „irányváltás”, akkor a télen az „összeomlás” következik – tette hozzá a bajor miniszterelnök. Michael Spreng, az egyik legtekintélyesebb német politikai tanácsadó szerint Merkel súlyos veszélybe került az európai menekültválságban követett politikája miatt, de egyelőre nincs senki, aki leválthatná. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter tegnap este a ZDF-nek azt mondta, korlátozni kell az Európába jövő emberek számát, akik rekordszámban özönlenek be a háború és a szegénység elől a Közel-Keletről, Afrikából és máshonnan.

Megrohanták a Csatorna-alagutat

Szombaton reggel nyolckor indult újra a forgalom a Csatorna-alagútban, amelyet azért kellett felfüggeszteni hajnalban, mert több mint száz migráns a biztonsági őrökkel szembeszállva behatolt a calais-i terminál területére és két alagútba. Fabienne Buccio, Pas-de-Calais prefektusa azt mondta: „A behatoló migránsok eléggé messze, tizenöt kilométer mélyen jutottak be az alagútba.” Az éjfél utáni erőszakos behatolás során könnyebben megsérült tíz ember, köztük hét migráns. Öt mentőautó érkezett a helyszínre a riasztott rendőrökön kívül - közölte korábban egy tűzoltó tisztségviselő. A hírügynökség szerint a migránsok támogatására a helyszínen tartózkodott a No Border (Nincsenek Határok) nevű anarchista szervezet több aktivistája.