Bajorország megérti a magyarokat

Horst Seehofer és Orbán Viktor egyetértésre jutottak müncheni találkozójukon (Fotó:  MTI - EPA - Sven Hoppe)

„Csak egy tüske volt a köröm alatt” – így jellemezte MKB Bank Zrt. magyar állami megvásárlásának ügyét Orbán Viktor kormányfő, aki müncheni sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a bajor miniszterelnökkel sikerült dűlőre jutniuk, „erőteljes és tisztességes tárgyalás végeztével mindkét fél számára elfogadható megoldás született”. Horst Seehofer kiemelte, hogy az MKB értékesítése a magyar állam számára „mindkét félnek kielégítő módon” történt. A tartományi kormányfő hangsúlyozta, hogy hagyományosan jók a bajor–magyar kapcsolatok, és köszönetet mondott a magyar népnek és kormánynak azért a „meghatározó hozzájárulásért”, amellyel huszonöt évvel ezelőtt kivette a részét a német újraegyesítésért folytatott küzdelemből. Mint mondta, a magyarországi német befektetések negyven százaléka Bajorországból érkezik, és több mint kétezer bajor cég tevékenykedik Magyarországon. Seehofer kiemelte, hogy nemcsak a gazdaságban szoros az együttműködés, hanem „nagy egyetértés van az európai alapértékekről és azok betartásáról”, így a demokráciáról, az önrendelkezés jogáról és a kisebbségi jogokról is. A bajorok és magyarok egyaránt a szubszidiaritás és a „régiók Európája” gondolat hívei – fejtette ki.

„Bajorország az a hely, ahol értenek bennünket” – fejtegette Orbán Viktor, s mint mondta, kis nemzetként nekünk kiemelten „fontosak azok a nagy és erős szomszédok, mint Bajorország vagy maga Németország, amelyek pontosan ismerik és értik a magyarokat”. Bajorországban „már értek el célokat, amelyeket mi is szeretnénk elérni, ezért mi is szeretnénk egy kicsit bajorok lenni”, hiszen Magyarország is modern ipart, teljes foglalkoztatottságot és gazdasági szabadságra épülő vállalkozási szellemet akar – emelte ki a kormányfő.

„Külpolitikai kérdésekben nyilvánvalóvá vált számomra, hogy Magyarország helyesen jár el akkor, amikor Németországot tekinti irányadónak, beleértve „az ukrán–orosz válságot és az Oroszországgal szembeni szankciókat is” – hangsúlyozta Orbán.

A magyarországi antiszemitizmus növekedéséről, a szabadságjo­gok állítólagos szűkítéséről és a romák üldöztetéséről szóló beszámolókra vonatkozó újságírói kérdésekre a kormányfő azt felelte, hogy az európai értékekkel szembehelyezkedő politikával kapcsolatban Magyarország a zéró tolerancia elvét érvényesíti, és mindent megtesz az ilyen jelenségek felszámolásáért. A szabadság fenyegetettsége és növekvő antiszemitizmus jelenleg inkább Nyugat-Európában tapasztalható, ami „váratlan fejlemény”, és rámutat arra, hogy a fellépés „közös európai feladat” – jegyezte meg Orbán.

A visszafordíthatóság érzése még ott volt a levegőben 1989-ben, a német újraegyesítés volt a visszarendeződés ellen az egyetlen garancia – mondta Orbán Viktor a Hanns Seidel Alapítvány tegnap esti rendezvényén. Mint mondta, a berlini fal leomlása egyszerre szolgálta a németek és a többi „rab nemzet”, köztük a magyar nemzet felszabadulását és szabadságának tartóssá tételét, és ezért a magyarok mindig hálásak lesznek a németeknek.

A Magyarországról szóló nyugati bírálatokkal kapcsolatban a kormányfő kifejtette: a megoldás hosszabb távon a gazdasági sikeresség lehet. Mint mondta, Washington nyomást gyakorol hazánkra a paksi bővítés és a Déli Áramlat miatt, pedig ezek gazdasági, nem pedig geopolitikai kérdések, és magyar érdeket szolgálnak.