Az üldözött rohingják nem kérnek az al-Kaida segítségéből

"Nincs kapcsolatunk az al-Kaidával, az Iszlám Állammal és semmilyen nemzetközi terrorcsoporttal, és nem is akarjuk őket bevonni az arakáni konfliktusba" - írta twitteres közleményében a felkelők hadserege (ARSA). 
Az ARSA felszólította a térség országait, hogy tartóztassák fel és akadályozzák meg a terroristák beszivárgását Arakánba, mert az súlyosbítaná az ottani helyzetet.      

Az al-Kaida kedden megtorlással fenyegette meg Mianmart a rohingja muszlim kisebbség tagjainak üldözése miatt, és felszólította a délkelet-ázsiai térség dzsihadistáit, hogy segéllyel, fegyverekkel és katonai támogatással segítsék a mianmari muszlimokat. Az egyik indonéziai iszlamista szervezet, az Iszlám Védelmi Front máris jelezte, hogy mintegy ezer önkéntest küld Mianmarba. Korábban az Iszlám Állam terrorszervezet vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi azt mondta, hogy Arakán állam egyik kulcsfontosságú régió a dzsihád szempontjából.

A rohingja felkelők szombaton egyoldalú tűzszünetet hirdettek, és arra bátorították a humanitárius szervezeteket, hogy "az etnikai és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül lássák el ismét a humanitárius válság áldozatait" az egy hónapig tartó tűzszünet alatt. Felszólították a hadsereget, hogy szintén tartsa be a fegyvernyugvást. 

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán  felszólította a miamnari hatóságokat, hogy azonnal vessenek véget az erőszaknak, amely augusztus 25. után szabadult el a többségében buddhista Mianmar Arakán államában, ahol több mint egymillió muszlim rohingja él, miután a felkelők rendőrőrsöket támadtak meg. A támadásokra a hadsereg "tisztogató akcióval" válaszolt, amelynek célja hivatalosan az arakáni falvakban rejtőző felkelők ártalmatlanítása. 

Az ENSZ adatai szerint csaknem 380 ezer rohingja menekült el Mianmarból az elmúlt három hétben a szomszédos Bangladesbe.  Mianmar Bangladesből származó illegális bevándorlóknak tekinti a rohingjákat, és nem hajlandó nekik állampolgárságot adni, így ők kénytelenek jogfosztottan élni.

Az EP képviselői az emberi jogok védelméért járó díj visszavonhatóságát fontolgatják

Az Európai Parlament képviselői a nem uniós polgároknak és szervezeteknek az emberi jogok védelméért odaítélhető Szaharov-díj visszavonhatóságát fontolgatják olyan esetekben, amikor a díjazott a kitüntetését követően megsérti a díj feltételeit. Az EP-képviselők csütörtöki strasbourgi plenáris ülésükön a mianmari rohingja kisebbséget érő támadásokkal kapcsolatban kijelentették, az egyebek mellett Nobel-békedíjas és az Európai Parlament Szaharov-díjával kitüntetett Aung Szan Szú Kji állami tanácsadónak (miniszterelnök) határozottan el kell ítélnie a faji és vallási gyűlölet alapján kirobbant konfliktust, az érintett kisebbség tagjainak megkülönböztetését és az ellenük folytatott harcot. Véleményük szerint Aung Szan Szú Kji felelős az országában kialakult, a kisebbség tagjait érintő hátrányos megkülönböztetés és konfliktus miatt. Arra emlékeztettek, hogy a Szaharov-díjat 1988 óta minden évben olyasvalakinek ítéli oda az uniós parlament, aki jelentős erőfeszítéseket tesz, nagy áldozatokat vállal az emberi jogokért, a gondolatszabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelemben.

A képviselők csütörtökön elfogadott állásfoglalásukban arra szólították fel a mianmari katonai és biztonsági erőket, hogy vessenek véget a rohingja kisebbség tagjai elleni támadásoknak, gyilkosságoknak, zaklatásoknak és a sorozatos nemi erőszaknak. A mianmari hatóságok minden visszaéléstől kötelesek megvédeni minden civilt megkülönböztetés nélkül és azonnali hozzáférést biztosítani a humanitárius segélyszervezeteknek a konfliktus sújtotta területekhez - húzták alá.

Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az ülésen kijelentette, a biztonsági erőknek tartózkodniuk kell a fegyvertelen civil lakosság ellen folytatott erőszaktól, az elkövetőket a jogállamisággal összhangban felelősségre kell vonni és biztosítani kell a humanitárius segítségnyújtás lehetőségeit.