Az osztrák kabinet a szociális juttatások szigorításáról vitázik

„Ha ez így folytatódik, a valódi menekülteknek nem lesz hely Ausztriában, mert túl sok embert hoznak ide az embercsempész bandák” – fakadt ki Josef Pühringer felső-ausztriai tartományfőnök. A néppárti politikus szerint mindenhol, ahol embercsempészek tevékenységére gyanakodnak, „célzottan és időlegesen” újra be kell vezetni a határellenőrzést. Pühringer néhány napja a túlterhelt menekültközpontok mellett felhúzott sátortáborok lebontását sürgette. A tartományi vezető a Kronen Zeitung szerint szinte egy platformra került az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökével. Heinz-Christian Strache régóta sürgeti a határellenőrzést, és hangoztatja, hogy „a hajó tele van”, Ausztria nem bír a menedékkérők tömegével, akiknek legalább a nyolcvan százaléka nem jogosult erre.

Johanna-Mikl Leitner belügyminiszter a múlt héten jelentette be, hogy befagyasztják a menedékkérelmek elbírálását, hogy ezzel gyakoroljanak nyomást azokra a tagállamokra, amelyek – szemben az Ausztriában átlagos négy hónappal – lassabban végzik el ezt a munkát. A néppárti tárcavezető korábban arról tájékoztatott, hogy még gyorsabban kezelik azok ügyét, akik valószínűleg egyáltalán nem jogosultak a menedékre, vagy kérelmüket már beadták máshol. A vitába most beszállt Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberjogi biztosa is, aki szerint az uniós tagállamokból hiányzik a szolidaritás, Bécs lépése viszont nem a megfelelő válasz a problémára.

Sebastian Kurz külügyminiszter eközben újabb vitát nyitott meg, ezúttal a bevándorlóknak nyújtott szociális juttatások kérdésében. A néppárti tárcavezető a brit mintát követve azt javasolja, hogy azok a migránsok, akiknek a családja egy másik országban él, legfeljebb az ottani átlagnak megfelelő családi pótlékot kapjanak. A szociáldemokrata családügyi miniszter, Rudolf Hundstorfer sietve közölte, hogy ebben a kérdésben nincs egyetértés a kormányban, és egyébként is olyan ügyről van szó, amelyről uniós szinten kell döntést hozni. Vita tárgya egyébként a munkanélküli-segély ügye is. Ausztriában alapvetően az jogosult erre a juttatásra, aki az előző két évben legalább 52 hétig állt alkalmazásban. Kurz egyik tanácsadóját faggatta erről a Der Standard, a forrás rámutatott: az uniós szabályozás szerint nemcsak az Ausztriában, hanem a más uniós tagállamban végzett munkát is bele kell ebbe számolni, azaz aki mondjuk „egy évet dolgozik Romániában, aztán egy keveset Ausztriában, az jogosulttá válik az osztrák munkanélküli-segélyre, amit ráadásul az osztrák fizetése alapján számolnak ki”.

A többség rosszabbul él, mint korábban

Az osztrákok 53 százaléka véli úgy, hogy 2015-ben rosszabb Ausztriában élni, mint 2010-ben, és mindössze 5 százalékuk szerint érzékelhető javulás – derül ki a Market piackutató cég idei kutatásából, amelyet a Der Standard napilap ismertetett. Tavaly augusztusban még csak a megkérdezettek 36 százaléka mondta azt, hogy rosszabb lett a helyzet. A megkérdezettek 31 százaléka szerint Ausztriában jobb a helyzet, mint más EU-tagállamokban, 26 százalékuk szerint rosszabb. Ebben a tekintetben is jelentősen romlottak a mutatók. A megkérdezettek elsöprő többsége szerint a néppárti–szociáldemokrata kormány legsürgősebb feladata a vállalkozások munkahelyteremtő képességének javítása és a jövedelemadó csökkentése.