Az lett, amit Kijev akart

Tavaly szeptemberben még csak szimbolikus lépésnek tűnt, amikor a kijevi amerikai nagykövetség gratulált az új oktatási törvényhez. Emlékezetes, a törvény elfogadását követő viták során, a Velencei Bizottság állásfoglalása után Kijev februárban belement, hogy bár a hírhedt hetes cikkelyen nem módosít, 2023-ig kitolja a bevezetés határidejét. Budapest továbbra is minden eszközzel tiltakozott.

Most pedig kedden éppen erről, a 2023-as határidő-kitolásról számoltak be eredményként a Kijevet megjárt kárpátaljai küldöttség tagjai, többek között Brenzovics László KMKSZ-elnök és a pedagógusszövetség elnöke, Orosz Ildikó, akik szerint fontos egyeztetések is kezdődtek.

A váratlan meghátrálás kapcsán Fedinec Csillát, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársát kérdeztük a lehetséges kiváltó okokról, a szakértő pedig egyértelműen Szijjártó Péter és Pavlo Klimkin külügyminiszterek múlt heti New York-i ENSZ-székházbeli találkozóját sejtette a háttérben. Washington egyértelművé tehette, hogy Ukrajna, stratégiai helyzetéből fakadóan, fontosabb szövetségese Moszkvával szemben, mint hazánk.

Az ezzel kapcsolatos feltételezéseket, mint Fedinec rámutatott, maga Brenzovics is alátámasztotta, amikor a New York-i találkozó után elmondta, Washington számára első szempont a biztonságpolitika. Fedinec szerint ez, a nemzetközi támogatásunk hiánya és az amerikai helyszín már sejtette a végkimenetelt. Valószínűleg más eszközökkel sem tudott volna változást elérni Budapest, meg sem próbálni pedig a legrosszabb döntés lett volna – vélekedett a szakértő.

Fedinec hozzátette: az engedmények feltehetőleg csak további öt év „tárgyalgatást” jelentenek az ukrán nyelv hatékony oktatásáról, közben a magyar közösség fogy, miközben Kijev katonák és családjuk betelepítésével tovább csökkenti a magyarság számarányát a térségben. Az ukránok tehát kihasználják a helyzetet a nemzetállam-építésre, ameddig csak lehet – summázta.

Amerikai követelések

Korrupcióellenes bíróság létrehozására szólította fel Ukrajnát Washington. Heather Nauert amerikai külügyi szóvivő közleménye „az ukrán nép követeléseit tükröző mély, átfogó és időszerű reformok” megvalósítását követelte Kijevtől, s ennek részeként „egy hiteles, független korrupcióellenes bíróság” létrehozását nevezte a legfontosabb lépésnek, és az IMF-nek tett vállalásaira is emlékeztette Kijevet. A bíróság létrehozásáról rendelkező törvényhozásban pedig – így a közlemény – nemzetközi szakértők tanácsának is részt kell vennie a megfelelő bírák kiválasztásában, a törvénytervezet tartalmát pedig tanácsos Kijevnek közvetlenül az IMF-fel megvitatnia.