„Az ígéret kevés, nekünk jogi garanciák kellenek”

Rendkívüli magyar–ukrán–amerikai háromoldalú találkozón egyeztettek tegnap Párizsban az új ukrán oktatási törvényről. A megbeszélésen részt vett Szijjártó Péter magyar, Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter, valamint Wess Mitchell amerikai külügyi államtitkár. Az egyeztetést követően Szijjártó Péter az MTI tudósítása szerint közölte: „Olyan törvényt nem hajthat végre Ukrajna az oktatás vonatkozásában, amelyről nem állapodott meg a magyar nemzeti közösség képviselőivel. Az ígéret kevés, nekünk erre jogi garanciák kellenek.” Hozzátette: „Arra van szükség, hogy az ukrán kormány olyan jogi kötőerővel bíró döntést hozzon, amely világossá teszi, hogy mindaddig nem kezdődik meg a végrehajtása ennek a törvénynek, amíg a konzultációk a magyar nemzetközösséggel sikeresen le nem zárultak.”

A tárcavezető szerint „hazug beállítás” , hogy kétoldalú ukrán–magyar ügyről lenne szó. Felhívta a figyelmet arra, az új oktatási törvény elfogadásával Ukrajna „a legalapvetőbb kisebbségvédelmi nemzetközi normákat sértette meg”. A miniszter jelezte, hogy Magyarország álláspontja teljes egészében egybeesik az EU és az Európa Tanács elvárásaival, és hazánk mindenképpen megoldást szeretne, mégpedig olyat, amely a kárpátaljai magyar közösség számára kedvező. „Elvi kérdés, hogy a nemzeti jogszabályokban rögzített módon a magyar kisebbség már megszerzett jogait csorbítani nem lehet… Márpedig az új oktatási törvény azokat jelentős mértékben csorbítja, s ezzel megsérti a vonatkozó jogszabályokat” – tette hozzá.

Magyarország azt várja el Ukrajnától, hogy módosítsa az oktatási törvény kisebbségekre vonatkozó részét, megfelelve a nemzetközi jogszabályoknak és a Velencei Bizottság döntésének, azaz valódi konzultációt kezdjenek a kárpátaljai közösséggel – közölte a miniszter. A konzultációk megkezdésére Szijjártó tájékoztatása szerint az ukrán külügyminiszter ígéretet tett, ugyanakkor arra mindenképpen jogi garanciákat kér a magyar kormány, annak hiányában ugyanis „fenntartja azt a döntését, hogy Ukrajna minden létező nemzetközi törekvését blokkolja az Európai Unió­ban és a NATO keretein belül”. A miniszter úgy véli, hogy csak akkor lehet eredményes a konzultáció a helyi magyarokkal, ha az ukrán kormány felfüggeszti az oktatási törvény kisebbségekre vonatkozó részének végrehajtását.

Szijjártó Péter elmondta: az amerikai félnek a megoldás az érdeke, a kérdésre geopolitikai szempontból tekint, az a célja, hogy minél kevesebb nézeteltérés legyen abban a szövetségesi térben, amelyben gondolkodik.

A Petro Porosenko elnök által tavaly szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott. A jogszabály ezen része – amely 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. A nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely
európai uniós tagország nyelvén.

---

Hazánk kész párbeszédet folytatni

Ausztria tiltakozása ellenére a korábban meghatározott ütemterv szerint, februárban megkezdődik a paksi atomerőmű két új blokkjának építése – jelentett ki Szijjártó Péter. A külügyminiszter a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: „Nem lehet kétséges, hogy minden – beleértve a beruházásokat – a tervnek és a meghatározott határidőknek megfelelőnek valósul meg.” Az ukrán oktatási törvényről is kérdezték a tárcavezetőt, aki szerint Budapest különböző szinteken, következetesen fel fogja vetni az ukrajnai kisebbségi jogok érvényesítésének kérdését, és kész erről párbeszédet folytatni Kijevvel. Ismét felhívta a figyelmet arra a jogi elvre, amely szerint a kisebbségeket nem szabad megfosztani a már megszerzett jogaiktól.