Külföld

Az Európai Parlament elnöke bocsánatot kért a Mussolinivel kapcsolatos megjegyzései miatt

Több képviselő a lemondását követelte

Bocsánatot kért Benito Mussolini olasz fasiszta diktátorral kapcsolatos megjegyzései miatt csütörtökön Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) elnöke, miután kijelentései miatt több képviselő a lemondását követelte.

Tajani egy szerdai olasz rádióinterjújában beszélt Mussoliniről. "Nem vagyok fasiszta, soha nem voltam fasiszta, nem osztom a politikai nézeteit sem, de legyünk őszinték, utakat, hidakat, sportlétesítményeket épített, termővé tette Olaszország számos részét" - mondta.

"Rendkívül súlyos, elfogadhatatlan hibákat" is megemlített a Duce kapcsán, például az ellenzék betiltását, a faji törvényeket és a háborúba lépést, s leszögezte, "általánosságban véve nem tartja pozitívnak a kormányzását, azonban tett jó dolgokat az infrastruktúra terén".

Csütörtöki közleményében az Európai Parlament néppárti elnöke bocsánatot kért, és kijelentette, mindig "meggyőződéses antifasiszta volt, teljes szívből", és nem mentegetni próbált egy antidemokratikus és totalitárius rezsimet.

"Mélységesen elszomorít, hogy személyes és politikai múltam ellenére néhányan azt hiszik, hogy elnéző lennék a fasizmussal szemben" - írta.

 "Mindig is azt hangoztattam, hogy Mussolini és a fasizmus jelentette a 20. század legsötétebb korszakát. Mint azt nagy meggyőződéssel mondtam októberben, Európa, amely a fasizmus legyőzésére épült, a legerősebb védőbástya az önkényuralom minden formája ellen" - fogalmazott Tajani.

Sokan felháborodtak a történteken. Udo Bullmann, az EP szociáldemokrata frakcióvezetője például "gyors tisztázást" sürgetett, a zöldpárti képviselőcsoport pedig elfogadhatatlannak nevezte a kijelentéseket.

"Lehet, hogy Mussolini több mint 430 ezer ember haláláért felelős, de nézd ezeket az utakat és hidakat!" - ironizált Lynn Boylan ír képviselő a Twitteren.

Az Európai Parlament bírálta a pénzmosásban érintett országok EU-s listájának elutasítását

Élesen bírálta az Európai Parlament (EP) csütörtökön, hogy az uniós tagországok kormányai a diplomáciai nyomásnak engedve elutasították a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen nem elég hatékonyan fellépő államok feketelistáját.

A tagállamok belügyminiszterei előző héten egyhangúlag elutasították a lista bővítését, amelyre az Európai Bizottság javaslata értelmében Szaúd-Arábiát, valamint az Egyesült Államok külbirtokainak, illetve társult államának számító Amerikai Szamoát, Amerikai Virgin-szigeteket, Guamot és Puerto Ricót is felvették volna.
 

A brüsszeli tervezet komoly tiltakozást váltott ki az érintettek részéről, a belügyi tanács azonban hangsúlyozta, nem bizonyos államok felvételét kifogásolják, a probléma az, hogy nem átlátható módon állították össze a javasolt, 23 országot tartalmazó listát.
    Az Európai Parlament a strasbourgi plenáris ülésen megszavazott állásfoglalásában bírálta a diplomáciai nyomásnak és intenzív lobbizásnak engedő EU-tagállamokat, továbbá kiemelte, a szűrésnek politikai okok helyett szigorú kritériumokon kellene alapulnia.

"Az ilyen jellegű nyomásnak nem lenne szabad aláásnia az uniós intézmények harcát a pénzmosás és terroristafinanszírozás ellen" - szögezték le a képviselők.
    Emellett aláhúzták, a bizottság jó munkát végzett, amelyet korábbi esetekben a tagállamok is elfogadtak, ugyanakkor rámutattak, a javasolt jegyzékben Oroszország nem szerepelt, noha több parlamenti szakbizottság is aggasztónak találja a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni gyenge orosz szabályozást.
    Az elutasítás nyomán az Európai Bizottságnak új feketelistára kell majd javaslatot tennie.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom