Külföld
Az Európai Bíróság előtt a magyar civiltörvény
Kovács István: Az áprilisi választásokat akarhatják befolyásolni
A bizottság tavaly decemberben léptette harmadik szakaszba az eljárást a civil törvény ügyében, amely a testület szerint indokolatlan beavatkozást jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, főleg az egyesülési szabadság, valamint a magánélet és a személyes adatok védelme terén.
A törvény értelmében a civil szervezetek kötelesek bejelenteni, ha külföldi támogatásaik összege egy évben elérte a 7,2 millió forintot, és ebben az esetben külföldről támogatott szervezetként kell feltüntetniük magukat a kiadványaikon. Nemrég a felsőoktatási törvény módosítása és az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás is az Európai Bíróság elé került.
„A szóban forgó ügy megítélése jogilag pofon egyszerű: a kérdéses terület még közvetve sem érint uniós hatáskört. Tehát tulajdonképpen fel sem merülhetne, hogy bármilyen uniós szerv eljárjon az ügyben” – mondta lapunknak Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. Hozzátette, a törvény rendelkezései „a Velencei Bizottság korábbi vonatkozó iránymutatásait nem csak hogy figyelembe veszik, hanem egyenesen azok mentén íródtak”. „Ennek fényében még inkább érthetetlen az a boszorkányüldözés, ami az ügyben zajlik. Mivel valószerűtlen, hogy bármilyen fórumon Magyarországot elmarasztaló, valódi jogi relevanciával bíró döntés szülessen, felmerül a gyanú, hogy az egész nem más, mint a közelgő magyarországi választás befolyásolására tett kísérlet” – jegyezte meg.
A törvény értelmében a civil szervezetek kötelesek bejelenteni, ha külföldi támogatásaik összege egy évben elérte a 7,2 millió forintot, és ebben az esetben külföldről támogatott szervezetként kell feltüntetniük magukat a kiadványaikon. Nemrég a felsőoktatási törvény módosítása és az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás is az Európai Bíróság elé került.
„A szóban forgó ügy megítélése jogilag pofon egyszerű: a kérdéses terület még közvetve sem érint uniós hatáskört. Tehát tulajdonképpen fel sem merülhetne, hogy bármilyen uniós szerv eljárjon az ügyben” – mondta lapunknak Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. Hozzátette, a törvény rendelkezései „a Velencei Bizottság korábbi vonatkozó iránymutatásait nem csak hogy figyelembe veszik, hanem egyenesen azok mentén íródtak”. „Ennek fényében még inkább érthetetlen az a boszorkányüldözés, ami az ügyben zajlik. Mivel valószerűtlen, hogy bármilyen fórumon Magyarországot elmarasztaló, valódi jogi relevanciával bíró döntés szülessen, felmerül a gyanú, hogy az egész nem más, mint a közelgő magyarországi választás befolyásolására tett kísérlet” – jegyezte meg.