Az Egyesült Királyság kilép az unióból

„Nincs visszaút”, az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból – mondta Theresa May a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról. May néhány perccel azután szólalt fel a londoni alsóházban, hogy Sir Tim Barrow, az Egyesült Királyság EU-nagykövete átadta az 50. cikkely aktiválásáról szóló értesítést Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének. Theresa May az alsóházi képviselőket tájékoztatva kijelentette: a brit EU-tagság megszűnése azt jelenti, hogy a brit törvényeket a jövőben „nem Brüsszel, hanem a londoni, az edinburgh-i, a belfasti és cardiffi parlamentek” hozzák.

Ugyanakkor a Tusk-nak küldött levélben Theresa May úgy fogalmazott:
„Az Európai Uniót hagyjuk el, nem Európát, továbbra is elkötelezett partnerek és szövetségesek szeretnénk maradni barátaink számára az egész kontinensen.”

A brit kormányfő alsóház előtt elmondott beszédében kitért arra is, hogy a brit kormány a kilépési tárgyalások korai szakaszában megállapodást szeretne elérni az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálásáról és viszont: az EU-tagállamokban élő britek jogosultságaira is garanciákat szeretne elérni. Hozzátette: az Egyesült Királyság egységes országként tárgyal majd az EU-val, figyelembe véve az ország mindegyik nemzetének érdekeit. Ez a kijelentés valószínűleg elsősorban a skót kormánynak szólt, miután Theresa May már a keddi edinburgh-i parlamenti szavazás előtt gyakorlatilag kizárta az újabb skóciai függetlenségi népszavazás lehetőségét a közeljövőben.

A brit miniszterelnök hangsúlyozta: azért sem kívánnak teljesen szakítani az unióval, mert a világnak most nagyobb szüksége van a liberális demokrácia Európában honos értékeire, mint valaha. Theresa May kiemelte azt is – és ez levelében is szerepelt –, hogy a brit kormány „merész és nagyra törő” szabadkereskedelmi egyezmény megkötését javasolja az Európai Uniónak. Ugyanakkor a levélben megerősítette, hogy London nem törekszik a tagság fenntartására az EU egységes belső piacán, mert megérti és tiszteletben tartja azt az uniós álláspontot, hogy az egységes belső piaci tagsághoz kötődő négy szabadságjog – a munkaerő, a tőke, a javak és a szolgáltatások szabad áramlásához fűződő jog – egymástól nem szétválasztható, és nem lehet közülük „külön kicsemegézni” egyiket sem.

A bejelentést követően nyilatkozatot adott ki az Európai Tanács, amelyben leszögezték, egységesen, konstruktív szellemben fognak fellépni a bennmaradó tagállamok a szigetország kilépésének feltételeiről szóló tárgyalásokon, és meg fogják védeni az érdekeiket. Hangsúlyozták: mindenekelőtt a bizonytalanság mérséklésére van szükség, amihez elsődleges fontosságú az állampolgárok jogainak biztosítása.
Sajtóértekezletén Donald Tusk arról számolt be, hogy a kárelhárításról fognak szólni a kilépési tárgyalások:
a cél az EU állampolgárai, vállalatai és tagországai által elszenvedett veszteségek minimalizálása.

Bejelentette, pénteken közzé fogja tenni a javaslatait az iránymutatásokra, amelyek alapján Michel Barniernek, az Európai Bizottság által kinevezett Brexit-ügyi főtárgyalónak el kell járnia a kiválási tárgyalások során. Tusk felhívta a figyelmet arra, hogy most még semmi nem változott, a „kilépés pillanatáig” érvényesek maradnak a szigetország jogai és kötelezettségei. Van egy pozitív oldala is a Brexitnek, mégpedig az, hogy „eltökéltebbé és egységesebbé” tette a „huszonheteket” - mondta az Európai Tanács vezetője.

Az Európai Unió „történelmileg egyedülálló sikertörténet”, és ezen nem változtat, hogy elveszíti Nagy-Britanniát, egy „fontos és erős tagját” – szögezte le Angela Merkel német kancellár. Az a legfőbb cél, hogy szoros partneri kapcsolat alakuljon ki, és az uniós tagság megszüntetése a lehető legkevésbé érintse a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárokat - mondta a német kancellár.

Németország számára fontos irányvonal a tárgyalásokhoz, hogy „Európa egyesítésének nagy művét nemcsak megőrizzük, hanem tovább is fejlesszük, és felkészítsük a jövőbeni viharokra” - emelte ki Sigmar Gabriel német külügyminiszter. Mint mondta, sokaknak talán még mindig nehezen érthető, hogy miért lehet jobb „egyedül ezekben a nyugtalan időkben”, de ebben az esetben helyes az a magánéleti szakítások, válások alkalmával „elég sületlenül hangzó mondat, hogy »maradjunk barátok«”. „Nagy-Britannia a szomszédunk marad, mint ahogy az Európai Unió is a britek szomszédja marad. Szükségünk van egymásra” - emelte ki Sigmar Gabriel.

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője „történelmi hibának” nevezte a britek távozását, Pedro López de Pablo, az EPP szóvivője pedig arról beszélt, hogy az Európai Parlament „kész a rossz zsaru szerepét játszani a kiválási tárgyalásokon”.

Csak bizonyos feltételek teljesülése esetén hagyhatja majd jóvá az Európai Parlament az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnéséről létrejövő esetleges egyezséget, és ezek egyike, hogy London addig nem kezd kereskedelmi tárgyalásokba harmadik országokkal, amíg le nem zárult a kiválási folyamat – figyelmeztetett szerdán Guy Verhofstadt, az Európai Parlament Brexit-ügyi főtárgyalója.

---

A kilépés menetrendje

- Március 29-én a brit kormány hivatalosan bejelentette kilépési szándékát

- Március 31-én Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke ismerteti a tárgyalás irányvonalait

- Április 29-én az uniós csúcson felhatalmazzák az Európai Bizottságot a tárgyalásra

- Májustól 2018 októberéig tartanak a valós tárgyalások

- Ősszel a brit parlament elkészíti a Nagy hatályon kívül helyezés (Great Repeal Bill) nevű törvényt
- 2018 őszére elfogadják a kilépés feltételeit, a dokumentum először a tanács elé kerül, majd legalább húsz tagállam parlamentjének el kell fogadnia, végül ratifikálja az Európai Parlament és a brit törvényhozás

- Legkésőbb 2019 márciusában a britek hivatalosan is kilépnek az Európai Unióból

---

Kisokos. Az 50. cikkely és az egyeztetés folyamata

A kilépésről szóló megállapodás: Az EU és az Egyesült Királyság a következő két évben a kilépésről szóló megállapodást tárgyalja: ez „az érintett államnak az unióval való jövőbeli kapcsolataira tekintettel” meghatározza a kilépés részletes szabályait.
A megállapodás szabályozza az uniós állampolgárok jogait az Egyesült Királyságban, annak az uniós országokban élő polgárainak jogait, az Egyesült Királyság tagállamként tett pénzügyi és nemzetközi vállalásait, határvédelmi kérdéseket és a szigetországban működő uniós ügynökségek székhelyeit.

Megállapodás a jövőbeni kapcsolatokról: A jövőbeli kapcsolatokra vonatkozó keretek tárgyalása tovább tarthat, mint két év. Meghatározza az együttműködés feltételeit a terrorizmus elleni harctól a környezetvédelmi kérdéseken át az oktatásig és számos más témáig. Kulcsfontosságú pontja a kereskedelmi kapcsolatok meghatározása.

Brüsszel fő szempontjai: Michel Barnier főtárgyaló az EP előtt ismertette a fő elveket, amelyek szerint a négy szabadságjogot egyben kell kezelni, bármilyen átmeneti megállapodás csakis kizárólag rövid időre szólhat, továbbra is az uniós tagság kell hogy a legelőnyösebb státus maradjon, bármilyen új kapcsolatnak az egyenlő versenyfeltételek és a versenyszabályok betartásán kell alapulnia, figyelembe kell venni az unión kívüli országokkal kötött megállapodásokban foglalt jogokat és kötelezettségeket, a védelem és a biztonság terén a szoros együttműködésre kell törekedni.

A megállapodás hiánya: Amennyiben sem megállapodást, sem a tárgyalási folyamatok meghosszabbításáról szóló egyezséget nem kötnek a felek, akkor a két év letelte után az Egyesült Királyságnak ki kell lépnie az EU-ból. Ha a kereskedelemre vonatkozóan sem fogadnak el megállapodást, akkor a továbbiakban a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai határozzák meg az unióval folytatott kereskedelmét.