Külföld
Az Egyesült Államok kilép az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából
Az ENSZ-főtitkár sajnálja, Brüsszel pedig bírálja a lépést
Nikki Haley leszögezte: a kilépés nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok ne tartaná be korábbi emberi jogi kötelezettségvállalásait. "Világossá akarom tenni, hogy ez a lépés nem azt jelenti, hogy feladnánk elkötelezettségünket az emberi jogok terén" - fogalmazott.
Az ENSZ-főtitkár sajnálja, Brüsszel pedig bírálja a lépést
António Guterres ENSZ-főtitkár sajnálatát fejezte amiatt, hogy az Egyesült Államok kilép az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, és bírálták a döntést Brüsszelben, Londonban és Sydneyben is.
António Guterres szóvivője, Stéphane Dujarric közleményében úgy fogalmazott, hogy a főtitkár jobban szerette volna, ha az Egyesült Államok a testületben marad. A világszervezet emberi jogi intézményei nagyon fontos szerepet játszanak az emberi jogok érvényesítésében és védelmében szerte a világon - írta Dujarric.
Vojislav Suc, az Emberi Jogi Tanács szlovén elnöke azt mondta, hogy az Egyesült Államok döntése kiábrándító. Felhívta a figyelmet, hogy a világon napi szinten teszik próbára a multilateralizmust és az emberi jogokat, a tanács pedig olyan kivételes hely, ahol megvitatják a szörnyű helyzeteket, és megpróbálják megelőzni a problémákat. "A tanács sok tekintetben egy előrejelző rendszerként működik, megkongatja a vészharangot egy küszöbönálló vagy súlyosbodó válságban" - mondta Suc. Kifejtette, hogy a testület megfigyelői és vizsgálódó szakértői rendszeresen szolgálnak friss információkkal a válsággócokról, a testület intézkedései pedig jelentős, az emberi jogsértések megszámlálhatatlan áldozatát szolgáló eredményeket hoztak világszerte.
Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője közleményében azt írta, hogy Washington döntésével magának árthat. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok a demokrácia élharcosa és támogatója a világporondon, s a mostani döntésével az kockáztatja, hogy aláássa ezt a nemzetközi szerepet. "Az Egyesült Államok az emberi jogok védelmének éllovasa volt szerte a világon, és sok éven át szilárd partnere volt az Európai Uniónak az Emberi Jogi Tanácsban" - üzente szóvivője, Maja Kocijancic útján Mogherini.
Sajnálatosnak nevezte az amerikai döntést Boris Johnson brit külügyminiszter is, aki szerint London továbbra is szilárdan támogatja az ENSZ-testület munkáját. "Nem rejtettük véka alá azt, hogy Nagy-Britannia meg akarja reformálni az Emberi Jogi Tanácsot, de elköteleztünk magunkat, hogy belülről dolgozunk a testület megerősítésén" - olvasható Johnson közleményében.
Ausztrália is csalódottságának adott hangot az amerikai döntés miatt. Julie Bishop külügyminiszter azt mondta, hogy az ausztrál kormány is jobban szerette volna, ha az Egyesült Államok bennmarad a testületben, és ezt ő személyesen tolmácsolta is a Trump-kormányzat magasa beosztású képviselőinek. Bishop szerint országa sok tekintetben osztja az Egyesült Államok álláspontját a tanács munkájával, különösen Izrael-ellenességével kapcsolatban, ugyanakkor támogatja más, nézeteltéréseket okozó kérdések rendezését a testületben. Ausztrália folytatni fogja az emberi jogok védelmét szolgáló konstruktív együttműködést más országokkal, köztük az Egyesült Államokkal is - tette hozzá.
A külügyminisztériumban Mike Pompeo tárcavezetővel közösen a sajtó elé álló diplomata bírálta a világszervezet genfi székhelyű testületét, és azt hangoztatta, hogy a szervezet "álszent és öncélú", és valójában "gúnyt űz az emberi jogokból". Hozzátette: Washington azért lép ki, mert "egyetlen országnak sem volt bátorsága", hogy csatlakozzék a szervezet megreformálását célzó amerikai törekvésekhez, és még az Egyesült Államokkal azonos véleményen lévő országok sem kívánták nyíltan bírálni a 47 tagú tanács munkáját.
Izrael üdvözölte az Egyesült Államok kilépését az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából
A jeruzsálemi miniszterelnöki hivatal közleményében gratulált Donald Trump amerikai elnöknek, Mike Pompeo külügyminiszternek és Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövetnek a testület "hazugságai" elleni fellépésükért . "A tanács az évek folyamán bizonyította elfogultságát, ellenségességét és Izrael-ellenességét, s azt, hogy nem végzi el feladatát, az emberi jogok védelmét" - álla a közleményben. Avigdor Liberman védelmi miniszter Twitter-üzenetben jelezte egyetértését az amerikai döntéssel. "Újra és újra látjuk, hogy Izraelnek nincs nagyobb barátja Amerikánál"- írta a politikus. Az izraeli katonai rádió jelentése szerint Dani Danon, Izrael ENSZ-nagykövete is örömének és egyetértésének adott hangot az amerikai döntés miatt, amely főként az ENSZ-grémium Izraellel kapcsolatos elítélő döntései miatt született. A rádió híradásában elhangzott, hogy a tanács fennállása óta több megbélyegző határozatot hozott a közel-keleti ország ellen, mint más ügyekben együttvéve.
Bírálatában név szerint megemlítette Oroszországot, Kínát, Kubát és Egyiptomot mint olyan államokat, amelyek kifejezetten gátolták a szervezet megreformálását. Majd további országokat sorolt, amelyek tagjai ugyan a tanácsnak, de "ijesztően nem tartják tiszteletben az alapvető emberi jogokat". Ezzel összefüggésben Venezuelát, Kínát, Kubát és a közép-afrikai Kongói Demokratikus Köztársaságot nevezte meg.
A döntést magyarázva Nikki Haley meggyőződését fejezte ki, hogy az Emberi Jogi Tanács munkáját nem az emberi jogok helyzete, hanem politikai megfontolások motiválják. Ezt bizonyítja az is - mondta -, hogy a szervezet "aránytalan mértékben" foglalkozik Izraellel és folyamatosan elfogult Izraellel szemben. Haley egyébként már korábban is többször azzal vádolta meg a szervezetet, hogy "betegesen elfogult" Izraellel szemben.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát 2006-ban hívták életre, amikor megszüntették a világszervezet Emberi Jogi Bizottságát, mert kudarcot vallott az emberi jogok védelmét szolgáló küldetése megvalósításában, ráadásul olyan országoknak is lehetővé tette a tagságot, amelyekben pedig köztudomásúan súlyos az emberi jogok helyzete. 2009-ben az akkori amerikai elnök, George W. Bush három éven keresztül elutasította, hogy az Egyesült Államok csatlakozzék az Emberi Jogi Tanácshoz, arra hivatkozva, hogy az új szervezet nem bizonyította, hogy jobb lenne elődjénél. Az Egyesült Államok 2009-ben, Barack Obama elnöksége idején csatlakozott a Tanácshoz.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Zeid Raad al-Husszein csalódását fejezte ki a washingtoni bejelentés miatt. Zeid Raad al-Husszein azt írta Twitter-üzenetében: "elszomorító, de nem meglepő hír" az amerikai kilépés.
"Tekintettel az emberi jogok jelenlegi helyzetére a világban, az Egyesült Államoknak még nagyobb szerepet kellene vállalnia, nem pedig kivonulni" - vélekedett a diplomata, Nikki Haley bejelentésére reagálva. Washington egy nappal azután jelentette be kilépését a testületből, hogy Zeid Raad al-Husszein az Emberi Jogi Tanács 38. ülésszakának megnyitóján elítélte a Trump-kormánynak azt a szerinte "lelkiismeretlen" gyakorlatát, amely szerint az illegális bevándorlóktól a mexikói határon erővel elválasztják gyermekeiket.
Trump új bevándorlási törvényről egyeztet
Donald Trump amerikai elnök egy új bevándorlási törvényről egyeztetett republikánus törvényhozókkal kedden, miközben befolyásos gazdasági vezetők és kormányzók sorra emelték fel a szavukat azért, hogy a határon fejezzék be az illegális bevándorló családok szétszakítását.
A képviselőház republikánus politikusai éppen pár nappal ezelőtt módosítottak a bevándorlást szabályozó egyik törvénytervezetükön, és az új változatban már szerepel az, hogy az illegálisan az Egyesült Államokba érkező családoktól nem szabad elszakítani gyermekeiket. Elemzők szerint ezt a módosítást - nem kis részben az elmúlt napokban a déli határokon kialakult válságos helyzet és a közfelháborodás hatására - a törvényhozók többsége támogatja is.
Donald Trump, aki kedd este egy órán át tanácskozott pártja törvényhozóival, sürgette a bevándorlási törvény kidolgozását és elfogadását. A tanácskozás megkezdése előtt újságíróknak azt mondta: "a bevándorlási rendszerünk évek óta rossz, igazán rossz, talán a legrosszabb a világon". Hozzátette: "megpróbáljuk rendbe hozni, ha egyáltalán rendbe hozható". Kedden délben egy üzleti fórumon azt ígérte, hogy felhatalmazást és forrásokat kíván biztosítani a határőrizeti szerveknek ahhoz, hogy az illegális bevándorlók családjait ne szakítsák szét, hanem a szülőket a gyermekeikkel együtt helyezzék el befogadó központokban.
A kongresszusi megbeszélést zárt ajtók mögött tartották, közleményt nem adtak ki róla, és az amerikai sajtó többnyire magukat megnevezni nem kívánó politikusokra hivatkozva közölt részleteket. A CNN hírtelevízió értesülései szerint Trump azzal fordult a képviselőkhöz: "a síró gyermekek látványa politikailag nem hasznos", és a megbeszélésen kizárólag a családok szétszakítása miatti közfelháborodásról beszélt, a bevándorlást szabályozó törvényjavaslat részleteiről pedig nem esett szó. A találkozó után Trump úgy nyilatkozott: "nagyszerű eszmecsere volt", arról azonban nem szólt, hogy támogatja-e a törvényhozók javaslatait. A képviselőházban jelenleg két törvényjavaslat fekszik a képviselők előtt. Mindkettő rendezné a gyermekkorukban, illegális bevándorló szüleikkel az Egyesült Államokba érkezett és itt felnőtt fiatal nemzedékek helyzetét, lehetővé téve számukra, hogy állampolgársághoz jussanak - ahogy azt a még Barack Obama elnök által életre hívott, úgynevezett DACA-program biztosította -, és mindkét törvényjavaslat támogatná a határon felhúzandó fal megépítését, a láncbevándorlás és a vízumlottó gyakorlatának megszüntetését. Az egyik kompromisszumosnak nevezett javaslatba az elmúlt napokban került be az a tétel, hogy az illegálisan a határhoz érkezettek családjait ne szakítsák szét. Elemzők szerint ez utóbbi változat megszavazásának van nagyobb esélye.
A Fehér Ház este közleményt adott ki, amelyben Raj Shah helyettes szóvivő közölte: az elnök mindkét törvényjavaslatot támogatja, de amellett foglal állást, amelyik "megoldja a családok szétválasztásának problémáját".
Közben az amerikai gazdasági és kulturális élet befolyásos szereplői egymás után szólalnak meg és követelik az illegális bevándorló családok szétszakításának megszüntetését. Az amerikai Kereskedelmi Kamara nyilatkozatban utasította el ezt a politikát, a Cisco Systems technológiai óriáscég vezérigazgatója, Chuck Robbins közleményben szögezte le, hogy "ez a gyakorlat kegyetlen és ellentétes az amerikai értékrenddel". Jamie Dimon, a JPMorgan Chase bank elnök-vezérigazgatója szintén arra sürgette a kormányzatot, hogy vessen véget e gyakorlatnak, és a cég valamennyi dolgozójának küldött üzenetében azt hangsúlyozta, hogy "a bevándorlás Amerika gazdasági és kulturális életerejének fontos része". Elítélték a gyermekek elszakítását és az egész "nulla tolerancia" politikát Hollywood és a művészvilág képviselői is, köztük Willie Nelson country-énekes, Reese Witherspoon és Alyssa Milano színésznők.
Több kormányzó - köztük Virginia, Maryland, Connecticut és Massachussetts első embere - visszarendelte a déli határról a Nemzeti Gárda tagjait.
Kedden a késő esti órákban Donald Trump Twitter-bejegyzést tett közzé, amelyben gratulált Kirstjen Nielsen belbiztonsági miniszternek a hétfői sajtótájékoztatójához, és leszögezte: "Amerikába biztonságot és 'szívet' akarunk." Az elnök ezzel nyilvánvalóan a first lady minapi közleményére utalt, amelyben Melania Trump úgy fogalmazott: az ország irányításához szív is kell.
Zaharova: Washington helytelen döntést hozott a kilépéssel
Helytelen döntést hozott az Egyesült Államok azzal, hogy kilépett az ENSZ Emberi Jogi Bizottságából - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő újságíróknak szerdán Szamarában. Kifejezte reményét, hogy az emberi jogi testület amerikai részvétel nélkül is hatékonyan lesz képes tovább működni.
Mint mondta, Oroszország a bizottságon belül elő kívánja mozdítani a konstruktív és az átpolitizáltságtól mentes párbeszédet, ezért jelölteti magát a testületbe a 2021 és 2023 közötti időszakra. A szóvivő szerint miközben az amerikaiak "banális, pimaszságba hajló cinizmussal, makacsul nem hajlandók elismerni, hogy komoly problémák vannak náluk az emberi jogok biztosításában", megpróbálták saját politikai érdekeik szerint alakítani a bizottság összetételét, és más államokra ráerőltetni az emberi jogok "rendkívül sajátos értelmezését", durván megsértve ezzel a társadalmi értékeket és a nemzetközi magatartási normákat.
A palesztinok bírálták az amerikai lépést
A Palesztin Hatóság bírálta szerdai közleményében az Egyesült Államok kilépését az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából. Washington azzal vádolja az ENSZ-testületet, hogy elfogult Izraellel szemben. "Az Egyesült Államok kilépése az Emberi Jogi Tanácsból rávilágít arra, hogy meddig képes elmenni ez a kormány, hogy megvédje Izraelt, a megszálló erőt az elszámoltathatóságtól" - állt a PH szerdai közleményében, amelyet a Vafa palesztin hírügynökség ismertetett.
Hanan Asrávi, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet egyik magas rangú tagja elítélte Haley kijelentéseit, amelyeket "félrevezetőnek" és "egyértelműen hamisnak" minősített.
Zaharova hangoztatta: a kilépés árt Washington jogvédelemmel kapcsolatos imázsának, ez annak jele, hogy az amerikai vezetés nemcsak a bizottságot, hanem magát a világszervezetet és az azt alkotó struktúrákat is semmibe veszi. Rámutatott: mivel az Egyesült Államok tavaly év végén kilépett az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből (UNESCO), Moszkvát nem lepte meg a mostani döntés.
Zaharova kifejezte reményét, hogy az Egyesült Államok konstruktív magatartást tanúsít majd a Szkripal-ügy miatt márciusban kiutasított 60 orosz diplomata helyettesítésének a kérdésében. Megjegyezte: Moszkva felfigyelt arra a washingtoni kijelentésre, amely szerint amerikai részről nem kívánják akadályozni a folyamatot.
Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került kórházba az angliai Salisburyben. London a merénylettel Oroszországot gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. Az ügy miatt Nagy-Britannia és több mint kéttucat vele szolidáris állam orosz diplomatákat utasított ki, amire Oroszország szimmetrikus lépésekkel reagált. A legtöbb külügyi alkalmazottat, kölcsönösen hatvanat, Washington és Moszkva utasított ki a saját országából. A moszkvai diplomáciai tárca szóvivője szerint az orosz fél továbbra is szimmetrikus választ ad majd a barátságtalan amerikai lépésekre.
Zaharova elmondta: Moszkva figyelmesen tanulmányozza, milyen, a hadászati egyensúlyt destabilizáló következményekkel járhat Washington világűrbéli katonai potenciáljának növelése és a fegyvereknek e közegben való megjelenése, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy önálló haderőnemként egy űrerő létrehozását rendelte el.
Hangsúlyozta: az Egyesült Államokkal szemben Oroszország számára az a prioritás, hogy a világűr kutatása és hasznosítása kizárólag békés céllal folyjon, ezért több kezdeményezést is tett annak megakadályozására, hogy a fegyverkezési versenyt a világűrre is kiterjesszék. Állítása szerint az orosz légi és űrerő kizárólag védelmi jellegű, és Oroszország nem érdekelt a csapásmérő eszközöknek a világűrben történő alkalmazásában.
Szíriáról szólva az orosz szóvivő közölte: Moszkva nem zárja ki, hogy újabb álhírek és vádaskodások jelennek meg azzal kapcsolatban, hogy az Oroszország által támogatott damaszkuszi rendszer ismét vegyi fegyvert vetett be. Zaharova azt állította, kormánya adatokkal rendelkezik arról, hogy a Fehérsisakosok elnevezésű, nyugati pénzügyi támogatásban részesülő szíriai civil szervezet szoros együttműködésben áll a terroristákkal, egyebek között a dzsihadista volt an-Nuszra Fronttal.
A Fehérsisakosok több más civil szervezet mellett azt állították, hogy a kormányerők április 7-én vegyi fegyvert vetettek be Dúmában, amire reagálva az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország április 14-én csapást mért Szíriára, az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül. A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) ellenőrei addigra még nem értek az állítólagos támadás helyszínére.