Külföld
Az EP májusban szavazhat Kovács ügyéről
A mentelmi ügyekről sosem egyeztet nyilvánosan a JURI, ennek megfelelően semmilyen tartalmi információt nem tett közé erről és a strasbourgi plenáris ülés ideje alatt tartott rendkívüli tanácskozásról sem.
A jogi bizottság magyar tagja, a fideszes Szájer József lapunknak elmondta, a rövid, mintegy félórás vitának öt-hat hozzászólója volt, s inkább elvi, mintsem érdemi disputát folytattak. Szájeren kívül hozzászólt a vitához az érintett párttársa, Morvai Krisztina is. Kovács Bélát a JURI március 24-i ülésén hallgatják meg, a róla szóló jelentésről áprilisban szavaz a bizottság. Szájer József elmondta, a plénum elé várhatóan májusban kerül az ügy, ekkor vita nélküli szavazást tartanak, ahol felszólalhat Kovács Béla.
A magyar ügyészség tavaly arra hivatkozva kérte Kovács mentelmi jogának felfüggesztését, hogy a politikussal szemben olyan súlyos bűncselekmény miatt folytat eljárást, amelyért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Alig több mint egy héttel a tavaly májusi EP-választások előtt a Magyar Nemzet pontosan meg nem nevezett forrásra hivatkozva írt arról, hogy Kovács ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt. A vádakat Kovács Béla visszautasította, s még aznap kijelentette, hogy soha nem volt sem magyar, sem külföldi titkosszolgálat tagja, soha nem működött velük együtt, és megkeresést sem kapott tőlük.
A JURI-nak nem azt kell megítélnie, hogy igazak-e a jobbikos politikus elleni vádak, csak azt, hogy az ügyészség által közölt információk alapján elégséges indokot lát-e arra, hogy Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését javasolja.
A jogi bizottság magyar tagja, a fideszes Szájer József lapunknak elmondta, a rövid, mintegy félórás vitának öt-hat hozzászólója volt, s inkább elvi, mintsem érdemi disputát folytattak. Szájeren kívül hozzászólt a vitához az érintett párttársa, Morvai Krisztina is. Kovács Bélát a JURI március 24-i ülésén hallgatják meg, a róla szóló jelentésről áprilisban szavaz a bizottság. Szájer József elmondta, a plénum elé várhatóan májusban kerül az ügy, ekkor vita nélküli szavazást tartanak, ahol felszólalhat Kovács Béla.
A magyar ügyészség tavaly arra hivatkozva kérte Kovács mentelmi jogának felfüggesztését, hogy a politikussal szemben olyan súlyos bűncselekmény miatt folytat eljárást, amelyért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Alig több mint egy héttel a tavaly májusi EP-választások előtt a Magyar Nemzet pontosan meg nem nevezett forrásra hivatkozva írt arról, hogy Kovács ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt. A vádakat Kovács Béla visszautasította, s még aznap kijelentette, hogy soha nem volt sem magyar, sem külföldi titkosszolgálat tagja, soha nem működött velük együtt, és megkeresést sem kapott tőlük.
A JURI-nak nem azt kell megítélnie, hogy igazak-e a jobbikos politikus elleni vádak, csak azt, hogy az ügyészség által közölt információk alapján elégséges indokot lát-e arra, hogy Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését javasolja.