Ausztriában is szigorítanak

Az intézkedést az indokolja, hogy Németország is hasonlóan cselekszik, és az év eleje óta naponta körülbelül kétszáz migránst fordít vissza. Ausztria az év eleje óta már több mint 1700 illegális bevándorlót küldött vissza Szlovéniába, a személyazonosságuk pótlólagos ellenőrzése során felmerült problémákra hivatkozva.

A néppárti Mikl-Leitner az intézkedés bejelentése mellett bírálta is a koalíciós partner szociáldemokratákat, amikor felszólította Werner Faymann kancellár pártját, hogy felejtse el végre a Willkommenskulturt, és szabja meg a befogadás felső határát. A belügyminiszter szerint amíg nincs hatékony védelem a külső határokon, addig marad az „észak-déli irányú dominóhatás”, és a tagállamok sorra fordítják vissza a migránsokat, de ez „rendben is van”, mivel „meg kell fordítani a tolóerő irányát, és határt kell szabni a menekültáradatnak”.

A hét elején a Studienzentrum Weikersheim tekintélyes agytröszt az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) frakciójának támogatásával „Magyarország szerepe Európában” címmel tartott előadást, ahová Perényi János bécsi magyar nagykövetet is meghívták – értesült lapunk. Az eseményen felszólalt Jost Bauch szociológus, Lothar Höbelt történész, Karl Albrecht Schachtschneider alkotmányjogász és Barbara Rosenkranz, az FPÖ parlamenti képviselője. Schachtschneider méltatta az Orbán-kormány bevándorláspolitikáját, és élesen bírálta Angela Merkel kancellárt. Mint mondta, egy nemzeti szuverenitása ellen való, hogy a hatóságok kiengedjék a kezükből a biztonság fenntartását. Az FPÖ Tv tudósítása szerint Barbara Rosenkranz a németországi káosszal állította szembe a magyar határvédelmet, amely bebiztosította, hogy hazánkban ne történjenek a kölnihez hasonló események.

2 perces interjú: Manfred Haimbuchner, Felső-Ausztria tartományfőnök-helyettese (Osztrák Szabadságpárt)

– Németország naponta kétszáz menedékkérőt fordít vissza Ausztriába. Mi történik velük?

– A határon regisztrálják, majd útjukra engedik őket, senki sem tudja, hova mennek. Megpróbálnak eltűnni, újra Németországba jutni, lényegében oda mennek, ahova akarnak. Izgatottan várjuk, hogy hat hét elteltével hányan is lesznek azok, akik a szabályoknak megfelelően önkéntesen jelentkeznek az illetékes hatóságnál a tartományi központban, Linzben.

– Mit tesz a szövetségi kormány, és mit tehet a tartományi vezetés?

– Az osztrák kormány politikailag csődöt mondott. Nincs ellenőrzés a határokon, nincsenek rendesen lefolytatott menekültügyi eljárások, egyszerűen csak tolerálják az illegális bevándorlást. A felső-ausztriai kormány követelheti a meglévő törvények betartását és megpróbálhat nyomást gyakorolni a bécsi koalícióra. Különösen az országosan kormányzó két pártnak, a szociáldemokratáknak és a néppártnak kellene bevetniük a „politikai súlyukat” ennek érdekében.

– Hogyan látja mindezt a Sza­bad­ságpárt?

– Az, hogy a visszafordítottak szabadon mehetnek, amerre akarnak, mind az osztrák lakosság, mind pedig a menedékkérők számára elfogadhatatlan helyzet, felháborító. A kormány benne hagyja a pácban a saját népét, ragaszkodik ugyanahhoz a befogadásról szóló maszlaghoz, ami most a német társadalmi és értékrendet veszélyezteti. Ideje lemondaniuk. Nem, Merkel asszony, nem fog sikerülni – wir schaffen das nicht!

– Segít a migrációs nyomás megfékezésében a stájer–szlovén határon épült kerítés?

– Az úgynevezett kerítést össze sem lehet hasonlítani a magyarral. Ez egy fércmunka, kirakatintézkedés, az a lényege, hogy elhitessék az emberekkel, tesznek valamit. (ŐM)

Röviden
Svájcban fizetniük kell a menekülteknek

- Kiskorú menedékkérők legalább három fiatal lányt zaklattak szexuálisan néhány nappal ezelőtt egy belgiumi vonaton. A Le Soir francia nyelvű belga napilap szerint a Brüsszel és a vallóniai Tournai között közlekedő szerelvényen történt a molesztálás a múlt vasárnap.

- A svájci hatóságok arra kötelezik a menedékkérőket az országba történő beutazáskor, hogy adják le a náluk lévő értékek ezer frank (majdnem 290 ezer forint) feletti részét, hozzájárulva ezzel tartózkodásuk költségeihez. A svájci állami televízió (SRF) csütörtök este ismertette a menekültügyi törvényben szereplő előírást.

- Azonosították a terroristát, aki a novemberi párizsi merényletek nyomán Saint-Denis-ben november 18-án indított rendőrségi akció során felrobbantotta magát. A marokkói származású belga állampolgár részt vett a kávézók elleni, több tucatnyi ember halálát okozó támadásokban. Sajtójelentések szerint a szakemberek DNS-minták alapján azonosították a 25 éves Chakib Akrouh holttestét.

- Törökország engedélyezte a legális munkavállalást a konfliktus övezetekből származó menekülteknek - írta pénteken a török közlöny.

- Bírálta a szigorodó dán bevándorlási politikát Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa. A dán bevándorlási és integrációs tárca vezetőjének, Inger Strjbergnek küldött levelében a biztos úgy értékelt, hogy a legutóbbi, külföldiekre vonatkozó törvénymódosításokkal Koppenhága letér az európai konvenciók útjáról.