Athén is visszafogadja a regisztrált migránsokat

Az egy éve történt barcelonai és cambrilsi terrortámadás áldozataira emlékeztek pénteken Spanyolországban. A barcelonai megemlékezésen a gyászolók és a halálos áldozatok hozzátartozói mellett Pedro Sánchez spanyol kormányfő, valamint VI. Fülöp spanyol király is jelen volt. A hozzátartozók a barcelonai gázolásos merénylet helyszínén, a La Rambla sugárúton virágokat helyeztek el. A ceremónia helyszínén egyébként katalán függetlenségpártiak tiltakoztak a király részvétele miatt, VI. Fülöp ugyanis tavaly szembeszegült a spanyol autonóm régió függetlenségi törekvéseivel. A La Rambla sugárúton 2017. augusztus 17-én egy marokkói terrorista kisteherautóval gyalogosok közé hajtott, nyolc órával később Cambrilsban is gázolásos merényletet követtek el. Az iszlamista támadások során tizenhatan haltak meg, és több mint százhúszan megsebesültek. (Fotó: Reuters - Albert Salame)

Németország és Montenegró együtt harcol az illegális migráció ellen – közölte tegnap Angela Merkel német kancellár, aki Berlinben tárgyalt Dusko Markovic montenegrói miniszterelnökkel. A két vezető megbeszélése utáni közös sajtótájékoztatón Merkel az MTI tudósítása szerint elmondta, a migrációval kapcsolatban Montenegrónak „nagyon fájdalmas tapasztalatai vannak”, a találkozó egyik témája pedig az volt, hogy Berlin és Podgorica miként járulhat hozzá közösen az Európai Unió külső határainak jobb védelméhez.

A német kancellár beszélt arról is, hogy a Nyugat-Balkánon sérthetetlenek a határok, és a térség országainak európai uniós csatlakozása csak területi épségük megtartásával mehet végbe. Kiemelte, hogy a Nyugat-Balkán összes országának rendelkeznie kell az EU-csatlakozás lehetőségével. Merkel szerint a csatlakozási folyamat kiinduló pontja „valamennyi ország területi integritása”, előrehaladása pedig nem az államok méretétől vagy az időtényezőtől függ, hanem kizárólag a tagság feltételeinek teljesítésétől.

Az EU-csatlakozáshoz le kell zárni a regionális konfliktusokat, a térség országainak fel kell hagyniuk a viszálykodással, hogy fenntarható legyen az uniós tagállamok közötti „koherens együttműködés” – húzta alá a kancellár. Mint mondta, Montenegró esetében a legfontosabb feladatok közé tartozik a jogállamiság erősítése és a korrupció visszaszorítása.

Dusko Markovic hangsúlyozta, hogy országa a NATO-tagság elnyerése után továbbra is elkötelezett az EU-tagság megszerzése mellett, és fokozza a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelmet. A pod­goricai vezetés arra is törekszik, hogy elérje a „jogállamiság magasabb minőségét” – mondta. A montenegrói kormányfő szerint Németország kiemelten fontos tényező a Nyugat-Balkánon, méghozzá a térség valamennyi országának.

Tegnap Berlinben bejelentették azt is, hogy sikerre vezettek a német szövetségi kormány és a görög kormány tárgyalásai a Görögországban regisztrált, majd a német határon feltartóztatott menedékkérők visszaküldéséről. Eleonore Petermann belügyi szóvivő elmondta: elvi egyetértés alakult ki az ügyben tervezett kétoldalú kormányközi megállapodásról, és már csak véglegesíteni kell a szöveget. Hozzátette, hogy az Olaszországgal tervezett megállapodás ügye is igen jól áll, de német részről a belügyminiszté­rium képviselői által folytatott tárgyalásokat még nem zárták le.

A Spanyolországgal tervezett egyezmény viszont már életbe is lépett. Az augusztus 11. óta hatályos paktum szerint a német hatóságok 48 órán belül visszaküldhetik a Spanyolországban menedékkérőként regisztrált embereket, akiket határellenőrzés során feltartóztatnak.

Európában az ISIS emberkereskedője

Egykori iraki fogvatartójával találkozott össze a németországi Schwäbisch Gmünd településen egy 19 éves jazidi lány – írta meg a Deutsche Welle (DW). Ashwaq Haji Hamid 2014-ben esett az Iszlám Állam fogságába Irakban, ahol rabszolgaként értékesítette egy Abu Humam nevű férfi. A lány végül kiszabadult, 2015-ben pedig családjával menedékjogot kapott Németországban. Hamid ezt követően kétszer is találkozott az emberkereskedővel a baden-württembergi településen. Mint a DW-nek elmondta, először 2016-ban látta meg Abu Humamot, aki egy ideig követte őt, másodszorra, 2018 elején viszont megszólította a lányt, és közölte, hogy mindent tud róla. A hatóságok az ügyben márciusban eljárást indítottak, amely eddig nem vezetett eredményre, a rendőrség pedig szerdán közölte, hogy a fiatal lány „jelenleg nem elérhető”. Hamid ugyanis a történtek után visszaköltözött Kurdisztánba Németországból. (HSz)

Friss brit útlevele volt a gázolónak

A keddi londoni gázolással gyanúsított, szudáni származású Salih Khater néhány héttel ezelőtt kapta meg a brit állampolgárságot – írta meg a The Times. A brit lapnak nyilatkozott a 29 éves férfi egy barátja, aki szerint Khater muszlim volt, de nem járt rendszeresen mecsetbe. A 2010 óta az Egyesült Királyságban élő férfi továbbra sem működik együtt a hatóságokkal. A gyanúsított kedden a brit parlament épületénél hajtott autóval gyalogosok és biciklisek közé, az incidensben hárman megsérültek. (SzH)