Ankarában bocsánatkérésre várnak

Nem olyan súlyosak, de nem helyénvalók a Hollandia elleni büntetőintézkedések – jelentette ki Mark Rutte holland kormányfő kedden azután, hogy Ankara hétfőn a két ország diplomáciai viszályának újabb lépéseként többek között úgy döntött, nem engedi vissza a holland nagykövetet Törökországba, amíg Hollandia nem tesz eleget a török követeléseknek, és nem kér bocsánatot. Recep Tayyip Erdogan török államfő ugyanakkor kedden kijelentette, nem lehet egy bocsánatkéréssel elintézni a kialakult diplomáciai vitát, és figyelmeztetett, hogy Ankara további büntetőintézkedésekhez folyamodhat. Erdogan „állami terrorizmusnak” nevezte a holland fellépést. Beszédében a srebrenicai mészárlással kapcsolatban azt mondta, a holland kéksisakosoknak nem sikerült megakadályozniuk a vérengzést. Erre reagálva Mark Rutte úgy fogalmazott, Erdogan kijelentése a történelem undorító meghamisítása. Szintén kedden Binali Yildirim török miniszterelnök a Habertürk török hírtelevíziónak azt mondta, Ankara nem akarja teljesen megszakítani kapcsolatait Hollandiával, viszont reagálni fog, ha megsérti az állampolgárainak jogait.

A németek kétharmada azon a véleményen van, hogy Németországnak ki kellene állnia a Törökországgal folytatott európai uniós csatlakozási tárgyalások megszakítása mellett – derül ki az INSA közvélemény-kutató intézet 2051 állampolgár megkérdezésével készített felméréséből, melyet szerdán ismertetett a Bild című német lap. Közben a Die Welt azt írta, Angela Merkel német kancellár és Mark Rutte a török kormánynak szóban megígérte évi 150–250 ezer menekült átvételét tavaly március elején, az EU–Törökország menekültügyi megállapodásról folytatott tárgyalásokon. A tavaly március 7-i uniós csúcson elfogadott nyilatkozatban az egyezségről csupán annyi szerepel, hogy amint tartósan és jelentősen lecsökkennek a Törökország és az EU közötti szabálytalan határátlépések, önkéntes humanitárius befogadási rendszer lép működésbe.

Tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közleményben reagált arra, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke megdöbbentőnek nevezte a Hollandiának címzett török kijelentéseket. Szijjártó azt írta, várták volna Juncker felháborodását akkor is, amikor hazánk határvédelmi intézkedései miatt „Európa legsötétebb korszakát” emlegették. A tárcavezető hangsúlyozta, Magyarország nem tűri a kettős mércét.

Feszült kampányzárást csinált Wilders
A hackerbotrányok miatt szavazógépek nélkül voksoltak (Fotó: REUTERS/Francois Lenoir)
Mohamed prófétát hadúrnak és pedofilnak, az iszlámot pedig erőszakos vallásnak nevezte Geert Wilders, a bevándorlásellenes, holland Szabadságpárt elnöke a nagyobb pártok vezetőinek a holland parlamenti választások előestéjén, kedden tartott televíziós vitában. Wilders a kutatások szerint eddig fej fej mellett haladt a néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért vezetőjével, Mark Rutte kormányfővel. A tegnapi választások első eredményeit csak lapzártánk után publikálták, az amerikai New Yorker mindenestre minapi riportjában felhívta a figyelmet, Wilders lehet, hogy hiába nyer, hiszen nem biztos, hogy alakíthat koalíciót. A lap szerint a politikus akárhogyan is szerepel, mindenképp nyertes lehet azzal, hogy még nagyobb nyilvánosságot kaphat, s igazságtalanságot kiálthat, ha nem kerül hatalomra.
(ŐM)