Ankara migránsokkal fenyegetőzik

Menekülttábor a görög Kiosz-szigeten (Fotó: Reuters - Alkis Konstantinidis)

Sikeres és működik az illegális migráció feltartóztatásáról az EU és Törökország közt egy éve kötött menekültügyi megállapodás a német kormány szerint, ezt a helyettes kormányszóvivő jelentette ki tegnap Berlinben. Georg Streiter kiemelte, hogy a megállapodás közös siker, és eredményes működését többek között az is mutatja, hogy az embercsempészet jelentősen visszaszorult az égei-tengeri görög–török uniós külső határon. A megállapodás valamennyi érintett érdekét szolgálja, és a német kormány arra számít, hogy Törökország folytatja a végrehajtását.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerdán bejelentette, Ankara felfüggeszti a megállapodás azon részét, amely a Törökországból Görögországba illegálisan átkelő emberek visszafogadásáról rendelkezik. Sebastian Fischer német külügyi szóvivő a pénteki tájékoztatón erre reagálva azt mondta, a török külügyminiszteri nyilatkozat ellenére semmilyen jel nem utal arra, hogy változás történt volna az utóbbi hetekben vagy napokban az egyezmény végrehajtásában. Cavusoglu azzal is megvádolta az EU-t, hogy nem valósítja meg a török állampolgároknak ígért vízumliberalizációt. Georg Streiter kiemelte, a vízummentesség megadásához Törökországnak teljesítenie kell az EU valamennyi feltételét, és ez eddig nem történt meg. Tobias Plate német belügyi szóvivő a berlini tájékoztatón azt mondta, a megállapodás jóval nagyobb mértékben járult hozzá az EU-ba irányuló menekülthullám csillapításához, mint a balkáni migrációs útvonal „úgynevezett lezárása”.

A német szövetségi parlament alsóházának elnöke szerint sincs veszélyben az Ankara és az uniós tagállamok között létrejött megállapodás. Norbert Lammert ezt pénteken jelentette ki Rómában, az uniós tagálla­mok parlamenti elnökeinek találkozóján. Lammert hozzátette, nem lát arra utaló jelet, hogy Ankara most kevésbé lenne érdekelt a megegyezésben, mint egy évvel ezelőtt.

Az Európai Bizottság helyettes szóvivője azt mondta, az EU–török megállapodásnak kézzelfogható eredményei vannak. Alexander Winterstein a migrációs megállapodás eredményeit ismertető európai bizottsági tájékoztatón kijelentette, az EU elkötelezett a megállapodás teljes körű megvalósulása mellett. Az Európai Bizottság jelentése kiemeli, hogy az együttműködés lényegesen gyengítette az embercsempészek üzleti modelljét. Mindezek mellett havi tizenötezer menekült útnak indításával fenyegette meg Európát Süleyman Soylu török belügyminiszter – jelentette a CNN Türk török hírtelevízió. Soylu szerint Németország és Hollandia beavatkozik a török belügyekbe, azok közül is kiemelten az elnöki rendszer bevezetéséről döntő, április 16-i népszavazás kérdésébe.

A miniszter úgy vélekedett, Berlin és Hága most azt próbálja véghezvinni, amit egyebek mellett a tavaly július 15-i, törökországi puccskísérlet alkalmával nem sikerült. Soylu rámutatott, Ankara mellőzésével Európa nem játszadozhat Törökország térségében. Mint fogalmazott, Európa „megőrülne”, ha a török kormány „kikövezné az utat” azelőtt a tizenötezer menekült előtt, akit havonta küldhetne. Az európai országok és Törökország kapcsolatai az utóbbi időben a Recep Tayyip Erdogan török elnök hatalmának kiterjesztéséről szóló áprilisi népszavazással összefüggésben váltak feszültebbé.

Röviden
Kórházban toborzott az Iszlám Állam

- Európa nem menekültválsággal, hanem migrációs válsággal szembesül – jelentette ki Kovács Zoltán kormányszóvivő pénteken a ZDF német közszolgálati televíziónak. Tavaly a legtöbben nem Szíriából érkeztek a kontinensre, a magyar hatóságok pedig összesen 104 országból regisztráltak embereket – tette hozzá. Majd rámutatott: ez a tendencia is arról árulkodik, hogy „interkontinentális szintű tömeges migrációról” van szó, és ennek megfelelően kell eljárni. Arra a kérdésre, hogy Magyarország  megszegi-e a vonatkozó európai és nemzetközi menekültügyi előírásokat, a kormányszóvivő kijelentette, ilyesmiről nincs szó, és nem létezik arra vonatkozó alapvető emberi jog, hogy mindenki szabadon megválaszthatja, melyik országban kíván védelmet kérni.

- A Die Presse című osztrák lap pénteken közölt kommentárja szerint egyáltalán nem jó ötlet erővel egységesíteni az uniós tagállamok különböző érdekeit, mert a kikényszerített egységnek nagyobb politikai ára lesz, mint haszna. Christian Ortner kolumnista szerint az Európai Unió 28 kormányfőjének találkozója az utóbbi években kakas nélküli tyúkudvarhoz hasonlít, ahol izgatottan, ámde céltalanul „kotkodácsolnak”, anélkül, hogy bármiben egyezségre jutnának. A szerző szerint nem arról van szó, hogy a politikusok alkalmatlanok, egyszerűen a különböző államok eltérő érdekeit képviselik.

- Toborzóakciókat folytattak az alsó-ausztriai Sankt Pölten egyetemi kórházának imahelyiségében az Iszlám Állam tagjai, és megpróbáltak rávenni embereket arra, hogy Szíriába utazzanak harcolni – jelentette a Kurier című osztrák lap. Egyelőre nem tudni, összesen hány alkalommal sikerült a csoportnak rávennie valakit arra, hogy így tegyen. Az imahelyiségben a kórház kezeltjei gyakorolhatják vallásukat. A lap szerint hat embert gyanúsítanak a hatóságok, s az APA hírügynökség szerint március 6-án vették őrizetbe őket.

- Jelentősen emelkedett tavaly azoknak a bevándorlóknak a száma, akik menekülés közben életüket vesztették, elsősorban amiatt, hogy az embercsempészek egyre veszélyesebb körülmények között próbálják a hazájukból menekülőket a Földközi-tengeren keresztül Európába juttatni – áll az ENSZ pénteken közzétett statisztikájában. A Nemzetközi Migrációs Szervezet adatai szerint 2016-ban 7763 bevándorló halt meg világszerte, ami 27 százalékos emelkedés 2015-höz képest. A jelentésben szereplő számokat a szervezet minimumértéknek tekinti, mivel számos csónak nyomtalanul veszhetett a tengerbe.

- Heves vitákat váltott ki Franciaországban, hogy alig másfél hónappal az elnökválasztás előtt öt jobboldali irányítású régió úgy döntött, hogy minden állami beruházáson dolgozó munkásnak kötelező tudnia franciául, vagy - ennek hiányában - az őket alkalmazó cégeknek kell melléjük tolmácsot felvenniük. Az intézkedést bírálók szerint a régiókat vezető politikusok így akarják megakadályozni, hogy állami építkezéseken külföldi cégek által alkalmazott kiküldött munkavállalók dolgozhassanak, az ilyen alkalmazottak után ugyanis a saját hazájukban kell járulékokat fizetni. A Les Échos című gazdasági lap szerint az intézkedés diszkriminatív és törvénytelen.