Külföld

Angela Merkel újra kancellár akar lenni

A szélsőséges iszlám elleni fellépést, integrációt, adócsökkentést és a családok támogatását is ígéri a CDU új programtervezete

Újból indulni akar a pártelnöki és kancellári posztért a háromszoros német kormányfő, Angela Merkel. Ebben a németek szűk többsége támogatja is, s könnyen lehet, hogy a bevándorlás korlátozását követelő bajor szövetségessel sem helyrehozhatatlan a konfliktus.

Merkel 20161121
Nem könnyen hozta meg a döntést Angela Merkel (Fotó: Reuters - Hannibal Hanschke)

A várakozásoknak megfelelően, tegnap este a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőségének zárt tárgyalása után Angela Merkel bejelentette: ismét pályázik pártja elnöki tisztségére, és kancellárjelöltként kíván indulni a jövő őszi szövetségi parlamenti választáson. Merkel úgy fogalmazott, a német újraegyesítés óta ez lesz a legnehezebb választás. „Minden oldalról támadásokra kell számítanunk” – mondta. A kancellár kitért arra is, hogy „egy örökkévalóságig” gondolkodott a döntésén, ugyanis tizenegy év hivatali idő után nekifutni egy negyedik ciklusnak „minden, csak nem kézenfekvő”. A Reuters tudósításának megfogalmazása szerint a 62 éves politikust „széles körben stabilizáló erőnek látják az EU-ban a britek kilépése után és a nyugati liberális értékek bástyájának Donald Trump amerikai elnökké választását követően”. A német sajtó már délután megírta, hogy Merkel a CDU elnökségének bejelentette, ismét pályázik az elnöki tisztségre a december hatodikán kezdődő esseni pártkongresszuson, és szeretne újra kancellárjelölt lenni.

A CDU elnöksége és választmánya a tegnap kezdődött kétnapos tanácskozáson véglegesítette a kongresszusra készített határozati javaslatot. Az Iránymutatás nehéz időkben - a sikeres Németországért és Európáért című indítvány szerint vissza kell hódtani mindazon szavazókat, akik „a modernizáció vesztesének tartják magukat, és most még bal- és jobboldali populista pártoknál keresnek menedéket”. A Die Welt birtokába került programtervnek négy központi témája van: a menekülthelyzet, az adócsökkentés, a nyugdíjreform és a családok támogatása. Az első kérdésben határozottan fellépnének a szélsőséges iszlám hittérítők ellen, valamint a jutalékok csökkentésével, sőt, akár kitoloncolással büntetnék a beilleszkedni képteleneket.

Angela Merkel 2000 óta vezeti a CDU-t, s eddig nyolcszor választották meg pártelnöknek, Németország kancellárjaként pedig 2005 óta harmadik ciklusát tölti. Ha negyedszer is elnyeri a kancellári tisztséget, megelőzheti a CDU-alapító Konrad Adenauert, aki tizenkét évig volt kancellár, és behozhatja a csúcstartó Helmut Kohlt, aki tizenhat éven át vezette a német kormányt. Noha a menekültválság megtépázta Merkel népszerűségét, és feszültséget okozott bajor testvérpártjával, a Keresztényszociális Unióval (CSU), Horst Seehofer bajor miniszterelnök az utóbbi hetekben többször jelezte, hogy pártjának fontosabb a szövetség egysége, mint a menekültek befogadásának évi 200 ezer fős felső határa, amelynek bevezetését a CSU sürgeti, Merkel pedig elveti. A CDU/CSU országos választói támogatottsága friss felmérések szerint 33 százalék körül van, elmarad a 2013-as Bundestag-választáson elért 41,5 százaléktól, de így is messze a legnépszerűbb politikai erő, mintegy 10 százalékpontos különbséggel vezet a második helyezett szociáldemokrata párt (SPD) előtt. Egy vasárnap ismertetett kutatás szerint a lakosság 55 százaléka támogatja, hogy Merkel maradjon kancellár, s ez jelentős növekedés az augusztusban mért 42 százalékhoz képest.