Külföld
Angela Merkel legalizálná a migrációt
Nem menedéket, hanem a gazdaságilag legvonzóbb országot keresik a bevándorlók – vélekedik az osztrák belügyminiszter
Véget kell vetni az illegális bevándorlásnak, törvényes keretek közé kell szorítani, hogy az Európai Unió és Törökország meg tudja osztani egymás között a Törökországba érkezett kétmillió menekült ellátásának terhét – hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár, a kormányzó CDU elnöke a bajor testvérpárt (CSU) vezetőjével, Horst Seehofer bajor miniszterelnökkel a pártszövetség parlamenti frakciójának ülése előtt. A két pártvezető által vasárnap kidolgozott közös kezdeményezés szerint mielőbb össze kell hívni egy EU-Törökország csúcstalálkozót, amelyen dönteni kell egy „legális menekültkontingens” áttelepítéséről Törökországból az EU-ba. A kancellár egy másik eseményen kitért arra is, hogy ha sikerül elérni egy kontingens legális áttelepítését, „ragaszkodni kell a terheknek a tagállamok közötti méltányos megosztásához, különben nem fog működni a rendszer”. Merkel a közös uniós megközelítést hangsúlyozta, mivel bár nem kérdés, hogy Németországnak minden tőle telhetőt meg kell tennie, veszélybe kerül Európa, ha egy része kivonja magát a rendezésből, mert úgy gondolja, nem érinti a probléma. Merkel és Seehofer a találkozó előtt kiemelte, hogy még a harmadik koalíciós partner szociáldemokratákkal is meg kell állapodniuk. Vasárnap a konzervatívok közös nevezőre jutottak a tranzitzónákról, a baloldal azonban eddig nem támogatta a javaslatot.
A kancellár hétfőn este a CDU darmstadi fórumán arról beszélt, hogy katonai konfliktus alakulhat ki a Nyugat-Balkánon, ha Németország határa lezárásával próbálja megállítani a menekülthullámot. Mint mondta, nem akarja az ördögöt a falra festeni, de gyorsabban megtörténhet, mint bárki gondolná, hogy a régióban a viták tettlegességé fajulnak, és beindítanak folyamatokat, amelyeket senki nem kíván. Merkel szerint a magyar határ lezárása kerítéssel csupán azt eredményezte, hogy a menekültek Horvátországon, Szlovénián vagy Románián keresztül mentek tovább, egy kerítés a bajor-osztrák határon pedig csak ahhoz vezetne, hogy a menekültek más útvonalon próbálnának bejutni az országba. Németországnak nagy uniós tagállamként más feladata van, egy szolidáris megoldásért kell fellépnie. Ez a megoldás azonban csak fokozatosan, lépésről lépésre valósítható meg, de „egész biztos vagyok abban, hogy sikerülni fog” - idézték a kancellárt német hírportálok. Zoran Milanovic horvát kormányfő nem tart fegyveres konfliktustól, szerinte ugyanis Németország nem tudja lezárni határát. „Horvátország ezt sokkal gyorsabban meg tudja tenni, mint Németország” - jegyezte meg, de hozzátette, hogy „megérti a német kancellár aggodalmát”. Miro Cerar szlovén miniszterelnök Ljubljanában arról beszélt, hogy Szlovénia megerősítené schengeni határát - ha szükséges, akár kerítéssel is -, amennyiben a menekültáradat nem csökken.
„Jelenleg nem menedékkeresés zajlik, hanem a gazdaságilag legvonzóbb ország kiválasztása, ezért van szükség a hétfőn bejelentett, meghatározott időre szóló menekültstátusra” - jelentette ki az osztrák belügyminiszter az Ö1 osztrák közszolgálati rádióban. Johanna Mikl-Leitner hangsúlyozta: aki nincs biztonságban és menedéket keres, az továbbra is védelmet találhat.
Az osztrák belügyminisztérium által kidolgozott terv szerint a meghatározott időre szóló menekültstátust az eddigi öt év helyett legfeljebb három évig biztosítanák. Ha ezek után már nem áll fenn a menekültkérelemre jogosító körülmény, kiutasíthatják a kérelmezőket az országból, ha viszont igen, akkor még további két évig meghosszabbíthatják a menekültstátust. Ha ezek után sem javul a menekült anyaországában a helyzet, a státust határozatlan időre biztosítanák. Werner Faymann kancellár kedden kijelentette: az az uniós állam, amely nem vesz részt a menekültek Európán belüli elosztásában, vagy kevés menekültet akar befogadni, legyen pénzügyi következményekkel sújtható.
A pozsonyi kormány arról döntött, hogy Szlovákia háromszáz fős rendőri egységet hoz létre a schengeni határok védelmére januártól. A francia és a brit belügyminiszter a rendőrségi együttműködés megerősítéséről írt alá megállapodást, aminek az is célja, hogy összehangolják és hatékonyabbá tegyék küzdelmüket az illegális bevándorlás és az embercsempész-hálózatok ellen.
Brüsszel elkezdhet udvarolni Erdogannak
Sokba kerülhet a török kormánypárt elsöprő választási győzelme és ezzel Recep Tayyip Erdogan elnök pozíciójának megerősödése Brüsszelnek, amelyre az a kettős feladat hárul, hogy a migránsválság mielőbbi megoldása érdekében körülrajongja, de közben komoly fenntartásokkal kezelje az Európához közeledni akaró Törökország erős emberét – vélekedtek az AFP francia hírügynökség által megszólaltatott elemzők. „Az Európai Unió arra kényszerül, hogy büszkeségét háttérbe szorítsa, és tegye a szépet a túl nagy egóval rendelkező” Erdogan elnöknek – mutatott rá Natalie Martin, a brit Nottingham Trent Egyetem Törökország-szakértője. Az európaiak olyan partnerrel fognak tárgyalni, aki „nagy árat követel majd az együttműködésért” – tette hozzá. Sinan Ülgen, a Carnegie Europe alapítvány kutatója szerint Törökországnak nincs más dolga, mint hátradőlni, amíg az EU igent mond a követeléseire. Bár Törökország az EU tagja szeretne lenni, egyre jobban távolodik a kritériumoktól, köztük az emberi jogok helyzetének javítására vonatkozó elvárástól, amelyeket a csatlakozási tárgyalások folytatásának feltételéül szabtak neki - állapította meg Martin. (MH)