„Amit látunk, csak a jéghegy csúcsa”

David Davies brit képviselő szerint az uniós intézményrendszer nem képes kezelni a migrációs kihívást (Fotó: Varga Imre)

– Mit gondol a magyar kormány migrációs politikájáról?

– A magyar hozzáállás helyes, hiszen joguk van meghatározni, hogy ki jöhet be a határon. A kormánynak kerítést is van joga építeni, így tett Nagy-Britannia is Calais kikötőjénél. Most voltam a bicskei táborban, kiváló körülményeket találtam. Amikor Calais-ban jártam, harmadik világbeli állapotokkal találkoztam, szégyenletes volt. Nagy-Britanniából nézve egyébként sem fair kritizálni Magyarországot, hiszen minket földrajzi okok miatt nem igazán szálltak meg a történelemben, a magyaroknak viszont sok ilyen tapasztalatuk van, nem lehet magától értetődő biztonságérzetük.

– A brit sajtóban is rengeteg kritikával illették a magyar rendőrség fellépését Röszkén. Igazat ad nekik?

– Kilenc évig voltam önkéntes rendőr, a rendőrségnek minden joga megvan ahhoz, hogy megvédje magát, ha kövekkel dobálják. A reakciójuk megfelelő és arányos volt. Röszkénél is voltak hangosbeszélős agitátorok, amikor Calais-ban voltam, sok nyomát láttam szélsőséges szervezeteknek, tele volt a „dzsungeltábor” a posztereikkel, pontos instrukciókkal, hogy milyen történetet kell előadni, amikor menedékkérelmet adnak be. Politikai célokra használják fel a migránsokat.

– Látja alapját Orbán Viktor azon véleményének, hogy nem akarjuk megismételni a multikulturális kísérletüket?

– A multikulturalizmus sok mindent jelenthet. Egyértelmű, hogy nincsen semmi bajunk senkivel sem a bőrszíne, származása, vallása miatt. Viszont hibát követtünk el annak idején, amikor nem vártuk el a bevándorlóktól, hogy megtanuljanak angolul, elfogadják a brit szokásokat, a brit életmódot. Nem szabad párhuzamos társadalmaknak kialakulniuk. Óriási kihívással nézünk most szembe, Nagy-Britanniában ma is vannak kényszerházasságok, becsületgyilkosságok, női körülmetélés. Sokan nem mertek bármit is tenni, mert attól félnek, rasszistának nevezik őket.

– Így volt Rotherhamben is?

– Ami ott történt, szégyen. A hatóság azért nem nyomozott ki rendesen egy gyermekmolesztálási botrányt, mert félt a rasszizmus bélyegétől. A bűncselekményeket az ottani ázsiai kisebbségnek csak egy kis része követte el, a többségük elítélte.

– Mennyiben befolyásolja az euró­pai migrációs válság a Nagy-Britannia uniós tagságáról szóló népszavazást?

– Nagy hatással lesz rá. Már így is sok a szkepticizmus, sokan érzik úgy, hogy az unió nem képviseli az érdekeiket. Az Európai Bizottság tagjai­ra nem szavazhatott senki, az EP-képviselőknek meg úgy látszik, nincs túl sok befolyásuk az uniós szabályokra. Az csak rátesz erre egy lapáttal, hogy az EU nem képes reagálni a válságra.

– Látja esélyét annak, hogy David Cameron kormányfőnek sikerül jó megállapodást kötnie az unióval?

– A miniszterelnök úgy akar hazatérni, hogy azt mondja: itt van egy jó kompromisszum, maradjunk az EU-ban. Tartok tőle azonban, hogy nem figyelnek rá, nem hiszem, hogy Brüsszelben tényleg felfogják, milyen közel áll Nagy-Britannia a kilépéshez. Nagyon remélem ugyanakkor, hogy sikerülni fog neki.

– Van forgatókönyv a kilépésre?

– Nehéz megmondani, hogy mi fog történni, de néhány félelmet azért eloszlatnék. Nem fogjuk azonnal eltépni a szerződéseinket és kidobni az embereket Nagy-Britanniából. Ha az igenek győznek, akkor is öt évbe telhet, mire valóban kilépünk, addig pedig újratárgyaljuk a kereskedelmi megállapodásainkat, hogy hasonló helyzetbe kerüljünk, mint Svájc. Semmi drasztikus nem lesz.

– Hogyan reagálhat Skócia? Úgy tudni, ők maradnának az EU-ban.

- Valószínűleg felhasználnák a lehetőséget egy újabb függetlenségi referendumra. Nagy kérdés, hogy ha a szakadás mellett döntenek, akkor milyen valutát használnának majd, hiszen az eurózónához nem akarnak csatlakozni.

– Európai politikusok egy része szerint vissza kellene térni az unió korábbi állapotához, lát ebben fantáziát?

– Támogatom, hogy az unió inkább kereskedelmi szövetség legyen, mint európai egyesült államok. A britek annak idején szabad kereskedelmi övezetre mondtak igent, senki sem szólt nekik arról, hogy ebből föderális euró­pai állam lesz.

– Átmegy az uniós intézményrendszer a migrációs „teszten”?

– Aligha, mivel az uniós vezetőknek, bürokratáknak az ösztöneikben van a politikai korrektség, nem értik, hogy mit jelent, ha ekkora tömegek jönnek be Európába. Orbán Viktor javaslata a görög határ uniós védelmére teljesen ésszerű, Brüsszel viszont következetesen visszadobja az ésszerű javaslatokat. A homokba dugják a fejüket. Németország súlyosbítja a problémát, hiszen gyakorlatilag meghívót küldtek az embereknek.Calais-ban is a migránsok többsége fiatal férfi, akik magukkal akarják majd hozni a családjukat, szüleiket is. Amit most látunk, semmi ahhoz képest, amivel később kell szembenéznünk.