Külföld
„Ami most történik, méltatlan Európához”
Tehermegosztásról beszélt a német és az osztrák kancellár is – a lehető leghamarabb dönt hazánk támogatásáról Brüsszel
Natasha Bertaud szóvivő tegnap közölte, hogy az Európai Bizottság gyorsított eljárásban, a lehető leghamarabb dönt arról, hogy a hazánknak 2014 és 2020 között a migrációs válság kezelésére szánt több mint 85 millió eurón felül – Budapest kérésére – folyósít-e további nyolcmilliós gyorssegélyt. A szóvivő szerint hazánk „könnyedén frontállammá válhat”. A magyar hatóságok csak pénzügyi segítséget kértek, a kérelmek gyors elbírálására szolgáló „hot spotok” felállítását azonban nem, mivel a dél felől érkezők jó eséllyel nem hazánkban lépnek először az EU területére. A DPA német hírügynökség tegnapi összeállítása szerint a bizottság több javaslaton is dolgozik a migrációs válság kezelésére. Ezek közé tartozik a biztonságos országok egységes listája, a menedékkérők elosztásának rendszere, a dublini megállapodás újraértékelése, továbbá egyebek mellett egységes normák kidolgozása a határigazgatásra vonatkozóan.
Angela Merkel német kancellár a duisburgi lakossági fórumon arról beszélt, hogy a migrációs válság miatti helyzet „nem méltó Európához”, s elfogadhatatlan, hogy a 28-ból csak három-négy állam osztozik a terheken. A németországi helyzettel kapcsolatban úgy fogalmazott: senkit sem szabad hitegetni azzal, hogy menedéket kap akkor is, ha hazájában nem éri üldöztetés, mivel azzal csak a rászorulók elől veszi el az erőforrásokat. A kancellár szóvivője korábban közölte, hogy Merkel ma délelőtt ellátogat a heidenaui menekültszállásra, amely előtt helyi lakosok és szélsőjobboldali aktivisták tüntettek a múlt hét végén, s a demonstrációk zavargásokhoz vezettek. Tegnapra virradóra egyébként a Brandenburg tartománybeli Nauenben egy tornacsarnok égett le, itt százharminc menedékkérőt akartak elszállásolni. Nem egyértelmű, hogy műszaki hiba vagy szándékos gyújtogatás okozta a tüzet – utóbbira több példa is volt a közelmúltban.
Merkelhez hasonlóan a méltányos tehermegosztás mellett érvelt Werner Faymann osztrák szociáldemokrata kancellár is tegnap, s bírálta Lengyelországot, Csehországot és a balti államokat, amiért elvetik a kötelező kvótát. Rafal Trzaskowski lengyel külügyminiszter-helyettes ennek ellenére tegnap is megerősítette: Varsó nem egyezik bele a kvótába, s nem mond le saját migrációs politikájáról, amely egyebek mellett a gazdasági bevándorlók hazaküldésére is kitér. A cseh elnök, Milos Zeman szerint pedig az EU-nak az eddigieknél sokkal jobban kell védenie a külső határait. Hozzátette ugyanakkor, hogy a berlini fallal való tapasztalatai miatt „bizonyos ellenszenvvel” viseltetik a határkerítésekkel és falakkal szemben.
Ellehetetleníti a brit kormány az illegális migránsok életét
Szigorú intézkedésekkel akarja elérni a brit kormány, hogy a szigetország vonzó célpont legyen az illegális bevándorlók számára. A törvénytelenül dolgozó migránsokat és munkaadóikat is börtön fenyegeti.
James Brokenshire brit bevándorlásügyi államtitkár tegnap ismertette a bevándorlást szigorító törvénytervezet legújabb elemét, amelynek értelmében akár fél év szabadságvesztést és pénzbüntetést kaphatnak azok a bevándorlók, akik illegálisan vállalnak munkát Angliában és Walesben. Az őket alkalmazók – zömmel házhoz szállító éttermek és üzletek, a pubok, valamint a taxis cégek – pénzbírságra számíthatnak, de akár engedélyüket is megvonhatják és elrendelhetik, hogy 48 órára zárjanak be. A munkáltatóknak igazolniuk kell, hogy ellenőrizték alkalmazottaik státusát. Súlyos visszaélések esetén a munkaadók akár ötévi börtönbüntetésre számíthatnak. A jogcím nélküli bevándorlóknak folyósított bér bűncselekményből származó jövedelemnek minősül majd, amelyet a brit hatóságok a törvénytervezet értelmében lefoglalhatnak, ezt már korábban is ismertette David Cameron konzervatív kormányfő. Bűncselekménnyé akarják nyilvánítani azt is, ha a brit munkaközvetítő ügynökségek csak külföldön toboroznak munkaerőt, anélkül, hogy ezeket az állásokat Nagy-Britanniában, angol nyelven is meghirdetnék. Ősztől fokozott munkaügyi ellenőrzéseket hajtanak végre, az éttermek és üzletek mellett elsősorban az építőiparban és a betegellátásban. „Legyen egyértelmű: ha valaki illegálisan tartózkodik az országban, mindent meg fogunk tenni, hogy ne tudjon dolgozni, lakást bérelni, bankszámlát nyitni vagy jogosítványhoz jutni. A kormány továbbra is azon van, hogy megszüntesse a visszaéléseket, és olyan bevándorlási rendszert dolgozzon ki, amely a brit nép és azok érdekeit szolgálják, akik betartják a szabályokat” – nyomatékosította Brokenshire.
Ahogyan az államtitkár is jelezte, a szigorítások nem csak a munka világára terjednek ki. Szigorítják a lakásbérlést is, a bérbeadóknak ellenőrizniük kell, hogy a bérlőknek van-e tartózkodási jogcímük, és ha nincs, ki kell lakoltatni őket. Amennyiben nem ellenőrzik, pénzbírsággal és az eddigi két év helyett akár ötévi szabadságvesztéssel is sújthatják őket.
A kormány szerint az intézkedések a bevándorlók javát is szolgálják, ugyanis így akarják elejét venni annak, hogy akár a lakástulajdonosok, akár a munkaadók visszaéljenek kiszolgáltatott helyzetükkel.
A törvénycsomag ősszel kerül a parlament elé, és célja, hogy Nagy-Britannia a jelenleginél kevésbé vonzó célországa legyen a bevándorlóknak. A brit kormány le akar számolni azzal a hittel, hogy a szigetországban könnyedén munkához lehet jutni. Theresa May belügyminiszter többször is egyértelműsítette, Nagy-Britannia utcái „nincsenek arannyal kikövezve”.
Lendületben Magyarország főfeljelentője
Bírálta a magyar-szerb határra épülő kerítést Kim Lane Scheppele amerikai alkotmányjogász a Politico európai kiadásában közölt publicisztikájában. Hazánk egyik legkitartóbb kritikusa szerint az építkezés fő célja az, hogy a migránsokat Románia vagy Horvátország felé terelje, mivel a magyar kormányfő így próbál kibújni a dublini egyezmény szerinti kötelezettsége alól. Scheppele csúsztatásokkal és félinformációkkal teli írásában érthetőnek nevezi, hogy a magyar polgárok „anyagi bizonytalanságára” való tekintettel a kormány kitérne a migráció terhe elől, és a dublini rendszer is igazságtalan, de az egész eljárásban az Orbán-kormány részéről azért mégis csak van valami „mélyen kegyetlen és cinikus”. A szerző szerint a magyar kormány megmutatja az uniós kabineteknek, hogyan bújjanak ki a felelősség alól, a konzervatívok hogyan profitáljanak a bevándorlásból a szélsőjobb nyomása mellett, és ha a közösség nem szól semmit, „hallgatásuk olyan lesz, mint egy zöldlámpa”.
(KRL)
Röviden
- „A szabad mozgás nem lehet egyenlő a szabályozhatatlan mozgással”, mondta Sauli Niinistö finn elnök arra utalva, hogy a migrációs válság próbára teszi a schengeni övezetet. Az államfő szerint komoly dillemát jelent, hogy segítenünk kell, de nem tudunk mindenkin.
- Bulgária harci járműveket vezényelt Macedóniával közös határának négy átkelőhelyére, hogy megerősítse a határrendőrséget egy nagyobb migránshullám esetére. Akár háromezer, többségében a polgárháború sújtotta Szíriából és a környező országokból menekülő ember is érkezhet naponta Macedóniába a következő hónapokban - mondta Melissa Fleming, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szóvivője.
- Észtország az illegális bevándorlás megfékezésére két és fél méter magas szögesdrót kerítést épít Oroszországgal közös határának egyharmadán, azaz egy 106-108 kilométeres szakaszon.