Algéria stabilitása az első

Ismeretes: az észak-afrikai országban, amely hosszú ideig volt francia gyarmat, hónapok óta zajlanak megmozdulások a lényegében egyeduralmat gyakorló Abdelaziz Bouteflika elnök újabb mandátumszerzése ellen. A kilencvenes évek véres polgárháborújának lezárulta, azaz az ezredforduló óta regnáló államfőnek ez lenne az ötödik mandátuma.

Elemzők ugyanakkor jelezték, hogy az országban egyébként szokatlan tüntetések békés jellege egyelőre töretlen, ahogy maga a rendszer is jóval puhább, mint azok, amelyeken az arab tavasz teljes erővel végigsöpört 2011-ben.

Algéria stabilitása mindenesetre Macronéknak mindenek felett álló érdek – mondta el lapunknak Soós Eszter Petronella. A Franciaország-kutató rámutatott: ha Tunézia vagy Líbia sorsára jutna a tengerparti ország, azzal megnyílna a migrációs folyosó Afrika belső részeiből Európa irányába, továbbá maga az algériai fiatalság is úgy dönthetne, hogy megindul Franciaország felé. Mint Soós figyelmeztetett, összesen több mint egymillió francia-algériai kettős állampolgár van, s ha az ország káoszba süllyedne, ezek zöme úgy dönthetne, hogy egykori gyarmatosítói biztonságosabb földjére húzódik vissza, ezt követné a rengeteg családegyesítés, ami a 2015-ös migrációs válság megismétlődésével fenyeget – fejtegette a kutató.

A franciák, tette hozzá Soós, bár szólamokban óvatosan támogatják a demokratikus törekvéseket, valójában stabilitáspártiak, ami életképes alternatíva híján Bouteflika-pártiságot jelent. Az elnök azonban elmúlt nyolcvanéves, jelenleg is Genfben gyógykezelik, öt éve stroke-ja volt, jó kérdés, egyáltalán van-e olyan egészségi állapotban, hogy esküt tudjon tenni, ha megnyeri az április 18-i választásokat.