Aggodalmak a Frontex körül

Úgy fogalmazott, „semmi szükség, hogy a Frontex védje helyettünk a határt”. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter úgy nyilatkozott, hogy a kifogásolt részt visszadobták a tagállamok, az uniós intézmények vezetői pedig azt mondták, a bővítésről alapvetően egyetértés van, de még vannak megvitatandó részek, a technikai és a szuverenitást érintő kérdésekben is.

„A Frontex továbbfejlesztésére vonatkozó bizottsági javaslat nem új: már tavasszal is felmerült, hogy tízezer fős szervezetté kellene bővíteni, és új feladatokat is adnának neki. A Frontex megerősítésétől a külső határigazgatás és a visszaküldések hatékonyságának javulását, illetve az unión belüli biztonsági szint emelkedését várják” – idézte fel lapunknak Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese. Hangsúlyozta, az Európai Bizottság tervei szerint a Frontex mintegy kiegészítené a tagállamok határigazgatási és -védelmi kapacitásait, és konkrétan részt venne az operatív feladatokban, s hangsúlyozottan csak az érintett tagállami hatóságok irányításával és felügyelete alatt végezhetné tevékenységét.

Janik Szabolcs szerint a mostani javaslat leköveti a tagállamok között kialakult konszenzust a külső határok megvédésének fontosságában, és arra utal, hogy a bizottság a látványos kudarcot jelentő „kvótajavaslat” után igyekszik erőt és kezdeményezőkészséget felmutatni. „A Frontex megerősítésében van logika, és kiegészítő jelleggel segítséget nyújthat a legnehezebb helyzetben lévő országoknak” – fogalmazott, hozzátéve, „az már most látszik, hogy a bizottsági javaslat esetében a tagállami szuverenitás körül tornyosul a legtöbb kérdőjel, így itt kell majd elsősorban vitákra számítani”.