Külföld

„Aggasztó Berlin tanácstalansága”

A szigorúbb határőrizet mellett és az illegális határátlépés ellen foglalt állást Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő

Egyre élesebben kritizálják egymást a német kormány pártjai, miközben a migrációs nyomás nagyobb lehet a vártnál. A horvát elnök szerint elfogadhatatlan, hogy ezrével jönnek emberek a kukoricáson és szántóföldeken át, miközben azt sem lehet tudni, kicsodák és mit akarnak.

Görögország vállalja, hogy egy hónapon belül öt hotspotot hoz létre Leszbosz, Híosz, Kósz, Számosz és Lérosz szigetén – jelentette be szombaton Athénban Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Unió migrációs és belügyi biztosa. A központok arra hivatottak, hogy ott regisztrálják az Európai Unióba beutazott menekülteket, rögzítsék személyazonosságukat, ujjlenyomatot vegyenek tőlük, és megindítsák a menedékkérésre vonatkozó hivatalos eljárásokat. Jean Asselborn, az EU soros elnökségét betöltő Luxemburg külügyminisztere elutasította, hogy az egyes tagálla­moknak meghatározó döntési joguk lehessen a befogadandó menekültek kiválogatásában, mert így fennállna annak a veszélye, hogy Olaszországban és Görögországban csak azok maradnának, akik „senkinek sem kellenek”. Asselborn nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy az EU külső határain közös európai határellenőrzést végezzenek.

A jogállam kapitulál

Sigmar Gabriel német alkancellár tegnap pártja, a Német Szociáldemokrata Párt mainzi kongresszusán a korábbiaknál lényegesen magasabbra, egymillióra becsülte az idén Németországba érkező menedékkérők számát. A politikus szerint a német konzervatív uniópártok – a CDU és a Bajorországban kormányzó Keresztényszociális Unió (CSU) – a menekültügyben tanácstalanok, és kettős játékot játszanak. Gabriel szerint nem szabad a migránsokat és a lakosságot egymás ellen kijátszani.

Angela Merkel kancellárt és kormányát nemcsak Gabriel, hanem Horst Seehofer bajor miniszterelnök is újfent élesen kritizálta. Egy szombati menekültügyi konferencián ismét közölte: „Azt mondani, hogy a mai világban nem lehet egy háromezer kilométeres határt megvédeni, a jogállam kapitulációja a realitások előtt”. Hangsúlyozta, „szövetségi szinten rendet kell teremteni és tartalmat kell adni” a bevándorlási és menekültügyi politikának, és úgy fogalmazott: vészjelzés a német politika számára, „hogy az embereknek az a benyomásuk, hogy tehetetlenül állunk szemben egy problémával”. Eközben Joachim Herrmann bajor belügyminiszter Ausztriát bírálta élesen az osztrák lapoknak adott interjújában, amiért a bécsi kormány rengeteg menekültet átengedett az ország területén.

Peter Altmaier kancelláriaminiszter a Bild am Sonntagnak tegnap elmondta, a német kormány napokon belül döntést fog hozni arról, hogy létesítsenek-e tranzitzónákat az ország határán a menedékkérők számára. A bajor kormány által sürgetett tranzitzónák Altmaier szerint értelmes elemei a migránskérdés kezelésének, de nem jelentenek önmagukban megoldást. A Bildben tegnap közölt felmérés szerint a CDU és a CSU támogatottsága a 2013-as választások óta a legalacsonyabb szintre, 38 százalékra csökkent.

A Magyarországról elindult menedékkérők beengedéséről szeptember elején hozott döntés miatt feljelentette Angela Merkel német kancellárt pénteken az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt, a legnagyobb parlamenten (Bundestag) kívüli német politikai erő. Alexander Gauland, a párt egyik alelnöke berlini tájékoztatóján elmondta, hogy az AfD megítélése szerint a kancellár „úgy tevékenykedett, mint egy embercsempész”, amikor a Magyarországról elindult menedékkérők ezreit ellenőrzés, regisztráció nélkül beengedte Németországba.

Horvát aggodalmak

A tél beköszöntével a migrációs hullám csökkenhet, de a menekültválság problémájára hosszú távon kell megoldást találni – mondta tegnap a horvát államfő újságíróknak a Kelet-Szlavóniában lévő babskai határátkelőnél. Kolinda Grabar-Kitarovic úgy nyilatkozott: Horvátország nem válhat gyűjtőközponttá, akkor sem, ha az összes illegális bevándorló egyelőre tovább megy Magyarországra, amely még mindig „fogadja őket”. Ugyanakkor tart attól, hogy mi történik, ha Ausztria és Németország lezárja határait a migránsok előtt. „Hogyan fogunk akkor reagálni és szembenézni ezekkel az emberekkel, akik frusztráltak és elégedetlenek lesznek?” – mondta. Az elnök mindvégig a szigorúbb határőrizet mellett és az illegális határátlépés ellen foglalt állást. Szerinte elfogadhatatlan, hogy ezrével jönnek emberek a kukoricáson és szántóföldeken át Horvátországba, miközben azt sem lehet tudni, kicsodák és mit akarnak.

Bírálta viszont hazánkat szombaton Zoran Milanovic horvát kormányfő. Szerinte a két ország viszonyát nem ő rontotta el, hanem az ellenzéki jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), Ivo Sanader volt kormányfő, a magyar kormány és Orbán Viktor.

Liberális önbizalom

Miért értik félre Magyarországot a nyugati liberálisok? címmel jelent meg a Politico európai kiadásának honlapján szombaton Schöpflin György cikke. A fideszes EP-képviselő szerint a migrációra adott magyar választ három tényező, az együttérzés, a jogszerűség és a politikai felelősségvállalás határozza meg. Kiemelte, hogy a magyar kormány számára fontos nemzetközi kötelezettségei, így a schengeni egyezmény betartása is. Kifejtette, a második világháború óta Európa elutasítja az asszimilációt, s az integrációt hirdeti, amelynek kudarca miatt párhuzamos társadalmak alakultak ki. Schöpflin szerint a nyugati liberalizmus úgy hiszi, nyugdíjba küldte a kereszténységet, ezért az iszlám térhódításától sem tart.


Röviden
Helsinkiben is határzárat akarnak

- Kisebb incidens történt a kelet-szlavóniai Opatovacon a menekültek számára felállított befogadóállomáson, amihez horvát belügyminiszter szerint már hozzászoktak a rendőrök A befogadóállomáson annak kapacitásánál kétszázzal több migráns tartózkodott. Ranko Ostojic a sajtónak úgy nyilatkozott: az ilyen kisebb összetűzések már megszokottak, és a rendőrség gyorsan kezeli tudja a helyzetet.

- Mintegy nyolcezren tüntettek Varsóban a migránsok befogadása ellen szombaton. A főváros központjában tartott felvonulást a Nemzeti Radikális Tábor (ONR) nevű, parlamenten kívüli jobboldali radikális párt szervezte.

- A határok lezárása, vagy legalább szigorúbb ellenőrzések bevezetése miatt tüntettek Helsinkiben szombaton, a demonstrálók szerint a magyar megoldás az egyetlen válasz a migrációra – hangzott el az M1 aktuális csatorna híradójában szombat este. A tüntetésen a tudósítás szerint felszólalt a finn nacionalista párt európai parlamenti képviselője, aki rámutatott: a kontrollálhatatlan migráció fokozott terrorveszélyt jelent Európára és Finnországra. A családjukat, hazájukat féltő finnek vonultak utcára – tette hozzá a képviselő.

- Az illegális bevándorlók szerbiai útját segítő telefonos alkalmazást mutattak be Presevóban – írta vasárnap a Vecernje Novosti című belgrádi napilap. Az Asylum in Serbia (Menedék Szerbiában) nevű alkalmazást a menedékkérők védelmével foglalkozó központ fejlesztette ki. Rados Djurovic, a központ vezetője elmondta, ez az első ilyen alkalmazás Európában.

- Csehország szombaton megerősítette a cseh-osztrák határ őrizetét. Kora reggel óta az összes határátkelőn szúrópróbaszerűen ellenőrzik az áthaladó gépkocsikat és járőröznek a zöldhatáron is – közölte Katerina Rendlová, az idegenrendészet szóvivője. A cseh-osztrák határon lévő összesen húsz átkelő közül szeptember közepétől 14 helyen végeztek eddig is szúrópróbaszerű ellenőrzéseket a csehek, ezeket most gyakoribbá tették és a zöldhatárra is kiterjesztették.