Áder János: Víz és élelem nélkül béke sincsen

A nyolcadik alkalommal - ezúttal Jordániában - megrendezett világfórum fő témái közé tartoznak az élelmiszerbiztonság, a víz és az energia kérdései.
A tudomány világévében, 1999-ben rendezett budapesti tudományos világkonferencián Magyarország kezdeményezte a Tudomány Világnapjának megtartását. Erről 2001-ben határozott az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos, Kulturális Szervezete. A világnapot első alkalommal 2002. november 10-én tartották meg.
A kétévenként sorra kerülő rendezvény a világ egyetlen olyan tudományos fóruma, amelyen a tudomány képviselői intézményes keretek között összetett szempontrendszer szerint folytathatnak párbeszédet a döntéshozókkal és a társadalommal. A WSF azért is különleges tanácskozási alkalom, mert nem egyetlen tudományos szakpolitikai téma köré szerveződik.
A keddi jordániai megnyitón a magyar államfő hangsúlyozta, hogy a XXI. századi társadalmak békéje alapvetően függ az energiaellátástól, mert mindazt az infrastruktúrát, amelyet az elmúlt években létrehoztak, nem lehet energia nélkül működtetni.

Fogy az ivóvíz

Hangsúlyozta, hogy ma kétmilliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, az egy főre eső vízmennyiség a világ 36 országában a kritikus szint alá csökkent, a szennyvíz 80 százaléka pedig tisztítatlanul kerül a természetbe. Célnak nevezte kitörni abból az ördögi körből, amelyet a növekvő népesség, az egy főre eső víz mennyiségének csökkenése, a termőföld fokozatos pusztulása jelent. Felvetette, hogy miként lehetne kevesebb vízzel ugyanannyi élelmiszert előállítani.
Áder János hangsúlyozta azt is, hogy 2050-re az emberiség háromnegyede városlakó lesz. A városok fenntartása, működtetése elképzelhetetlen elegendő energia nélkül - tette hozzá. 

Lovász: tudományos felfedezések és technológiai fejlődések kellenek a globális problémák megoldásához
 Lovász László szerint tudományos felfedezésekre és erre alapozott technológiai fejlődésre van szükség a globális problémák kezelésében. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke erről kedden Jordániában, a nyolcadik Tudomány világfórumán (World Science Forum, WSF) beszélt az akadémia tájékoztatása szerint.

Lovász László úgy vélte, hogy a kutatásoknak fel kell tárniuk az olyan régi és új technológiák előnyeit és hátrányait, mint a genetikailag módosított szervezetek, a nukleáris reaktorok, a vízierőművek, vagy az új gyógyászati eljárások - idézte az elnök beszédét az MTA közleménye.

Lovász László hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás, a túlnépesedés, a szegénység, a természeti erőforrások kimerülése, a termőtalaj leromlása, a fertőző betegségek, a politikai és vallási szélsőségesség olyan bonyolult, összetett folyamatok, amelyek tanulmányozásához sok tudományág szereplőinek interdiszciplináris kutatási tevékenységére van szükség.

A tudományos tanácskozás idén a Tudomány a békéért (Science for Peace) mottó köré épül, szervezői a tudomány nélkülözhetetlen szerepére és a döntéshozók felelősségére kívánják felhívni a figyelmet a világszerte súlyos társadalmi, gazdasági és környezeti konfliktusok békés feloldásában. Ilyen többek között a klímaváltozás, a természeti erőforrások fenntartható felhasználása, a migráció és a fenntartható fejlődés összefüggései, az agyelszívás problémája, a kutatónők helyzete, a tudományos tanácsadás döntéselőkészítő szerepe, a digitális korszak jelentette kihívások és esélyek.