Külföld

Áder János: Nagyobb a baj, mint gondolnánk

Az ENSZ-közgyűlésén a klímaváltozás elleni tudatos küzdelem fontossága mellett érvelt az államfő

Az ENSZ-közgyűlésének általános vitájában Áder János államfő New Yorkban arról beszélt, hogy a klímaváltozást tekintve a világ a 25. órában jár, s ma már nem elég a kibocsátást, a szennyezést csökkenteni, hanem fel kell készülni az egyre súlyosabb természeti katasztrófákra is.

ader
Áder János magyar államfő az ENSZ-közgyűlés 69. ülésszakán (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

„Miért ne lehetne a következő év végén Párizs a második Montreal, vagy hasonlóan sikeres, mint amilyen Montreal volt?” – tette fel a kérdést az ENSZ-közgyűlésének általános vitájában Áder János, utalva arra, hogy a jövő évi párizsi klímacsúcs hasonlóan sikeres lehetne a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorításában, mint amilyen az 1987-es montreali volt az ózonpajzs-károsító gázok tekintetében, ha az ENSZ tagállamai mindent megtesznek ezért. A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy csak három és fél évtizeddel a montreali csúcs után jelent meg az első jelentés a korábban a negyven százalékát elvesztett ózonréteg vastagodásáról. „Miért várjuk meg, amíg a szén-dioxid koncentrációja a levegőben hasonlóan súlyos helyzetet eredményez, mint amilyet az ózonréteg sérülése okozott?” – vetette fel az államfő a csütörtök esti vitában. Tudósok szerint, ha már most sikerülne megállapodni, az elmúlt évek felelőtlenségét akkor is évtizedekig a saját bőrén érezné az emberiség az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek formájában – mutatott rá Áder János, hangsúlyozva, „a baj nagyobb, mint gondolnánk”, s hogy egyre nyilvánvalóbban illúzió annak a kívánt célnak az elérése, hogy két foknál ne legyen jelentősebb a földfelszíni hőmérséklet emelkedése. „Meg kell barátkoznunk a gondolattal – nehéz ezt megtenni, belátom –, hogy a következő generáció, gyermekeink generációja életének részévé fog válni mindez” – fogalmazott a köztársasági elnök. Mint mondta, „nem tudjuk megúszni, hogy felelőtlen környezeti politikánkért a természet benyújtsa a számlát. Ma már nem elég csak a kibocsátást, a szennyezést csökkenteni, nem elég erről megállapodni, de fel kell készülni az egyre súlyosabb természeti katasztrófákra is”.

Beszédében Áder – ahogy a klímacsúcson is – a Stern-jelentésre hivatkozott. Sir Nicholas Stern, a Világbank volt vezető közgazdászának, Tony Blair brit miniszterelnök kormányának pénzügyi tanácsadójának elemzése 2006-ban jelent meg a klímaváltozásról. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy ha nem költjük megelőzésre a GDP egy százalékát, akkor az ennek következtében elszenvedett környezeti kár elérheti akár a GDP húsz százalékát is. Mint mondta, a húszmillárd dollárnyi kárt okozó, negyven emberéletet követelő Sandy hurrikán veszteségeit is meg lehetett volna előzni néhány százezer dolláros védművek építésével. New York példája azt bizonyítja, hogy a 25. órában vagyunk – tette hozzá. „Európában a Duna újra és újra figyelmeztet bennünket” – emlékeztett Áder, aki magyar példát említve hozzátette:

„A második világháború előtt a folyó, bár sokszor megáradt, de sohasem érte el a nyolcméteres árvízszintet.
Az elmúlt tíz évben viszont négyszer volt nyolc méternél magasabb Budapestnél az árvíz szintje, sőt tavaly közel volt a kilenc méterhez”. Az államfő szerint a világszervezet főtitkára, Ban Ki Mun mindent megtett azért, hogy Párizsban sikerüljön közös nevezőre jutni, ám kérdéses, hogy a tagállamok ugyanígy tettek-e, ugyanis az elmúlt napokban több olyan, politikai rövidlátásról tanúskodó beszédet hallott, amitől nem lett optimistább.