„A visegrádiak erősebbek, mint valaha”

Witold Waszczykowski lengyel és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter: A lehető legjobbkor erős a szövetség (Fotó: Varga Imre)

A visegrádi négyek Európa legszorosabb és legerősebb együttműködése, a V4-ek elég bátrak ahhoz, hogy nevükön nevezzék a dolgokat, és elkerüljék a politikai korrektséget - hangsúlyozta Szijjártó Péter a misszióvezetői értekezleten, amelyen visegrádi partnerei is beszédet tartottak. A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, hogy a visegrádiak megfogalmazzák a valódi kérdéseket, és azokra valódi választ adnak. Szijjártó beszélt arról is, hogy a visegrádi együttműködés „történelmi békét” teremtett a régióban a részt vevő országok között, hiszen sosem voltunk még ennyire érdekeltek egymás sikerében, mint most. Kiemelte, hogy a V4-es együttműködés sosem volt még ennyire erős, ráadásul a lehető legjobbkor, hiszen Európa a második világháború óta még sosem nézett szembe ennyi kihívással.

Szijjártó Péter három fő elvárást fogalmazott meg a magyar misszióvezetőkkel szemben. Először is kiemelte, hogy a világ minden magyar külképviseletén a lehető legszorosabb együttműködésre kell törekedni a többi visegrádi ország képviseletével. Másodszor a nagyköveteknek érvényesíteniük kell a magyar és közép-európai érdekeket a biztonság, a szabályok betartása, a bővítés érdekében, valamint a további hatáskörök Brüsszelhez való rendelése ellen. Kifejtette, korábban egész Európa biztonságos volt, ma azonban no-go zónák és terrortámadások vannak a kontinens nyugati részében, míg Közép-Európa továbbra is biztonságos, ezt pedig meg kell őrizni. A tárcavezető szerint a migráció kezelése megmutatta, hogy a jó válaszok mind a tagállamok szintjén születtek, így nem szabad tovább központosítani és még több hatáskört az Európai Bizottságnak adni. Szijjártó hangsúlyozta, hogy Magyarország betartotta a schengeni és dublini szabályokat, s az unió más szabályaitól sem szabad eltérni. A bővítésről elmondta, senki sem adott felhatalmazást az Euró­pai Bizottság elnökének arra, hogy kijelentse, öt évig biztosan nem lesz bővítés, hiszen itt, a térségben tudjuk, hogy ennek mekkora jelentősége van a Nyugat-Balkán stabilitása szempontjából. Harmadik elvárásként azt fogalmazta meg, hogy a külképviseletek segítsenek megdönteni a tavalyi külgazdasági rekordot. Ezzel kapcsolatban kiemelte, Magyarország még sosem exportált annyit, mint tavaly, az első olyan évben, amikor végig az új külgazdasági, külpolitikai és kultúrdiplomáciai intézményrendszer működött.

Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter beszédében nagy teret szentelt a NATO közép-európai jelenlétének, kiemelve annak jelentőségét, hogy elrettentő erőt képezzen. Mint mondta, a szövetség hitelességét jelzi, hogy odafigyel a keleti tagállamai­ra. Hozzátette ugyanakkor, hogy országa nem ellenséges Oroszországgal szemben, de megfelelő intézkedésekre van szükség Moszkva részéről a bizalom újjáépítésére. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta az ukrán helyzet rendezésére megkötött minszki megállapodás betartását. Beszélt arról is, hogy helyre kell állítani a bizalmat az uniós intézmények, a tagállamok és az állampolgárok között. Európa jövője érdekében szerinte unortodox megoldásra van szükség, nyitott és elfogulatlan párbeszédre.

Nagy változások voltak Európában az elmúlt évtizedben Lubomir Zaorálek cseh külügyminiszter szerint, aki szintén a közép-európai országok biztonságosságát hangsúlyozta. Mint mondta, korábban stabilitás és magabiztosság jellemezte a nemzetközi egyeztetéseket, mostanra azonban a politikusok munkája folyamatos tűzoltásból áll, és állandósult a válság.

Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter is kitért arra, hogy csökkenteni kell a távolságot az uniós elit és az állampolgárok között, választ kell adni arra, hogy az emberek féltik a kulturális identitásukat és biztonságukat, továbbá Nagy-Britanniát a lehető legközelebb kell tartani Európához. Jelezte, a Brexit az unió működésével kapcsolatos elégedetlenséget mutatja, ez pedig más tagállamokban is jelen van, így fennáll a további fragmentáció veszélye. Kiemelte, ha nem védjük meg a külső határokat, a schengeni rendszer hamar ellenőrizhetetlenné válik.

Az EU összetartásának erősítése céljából a weimari háromszög (Németország, Franciaország és Lengyelország) és a V4-csoport külügyminiszterei-nek közös tanácskozásokat is kellene tartaniuk – javasolta tegnap közös nyilatkozatban a német, a francia és a lengyel diplomácia vezetője.