Külföld
A terrorizmus melegágya a brüsszeli gettó
Képtelen integrálni a muszlim bevándorlók tekintélyes részét Belgium

„Kitakarítom Molenbeeket. Hadban állunk az Iszlám Állammal” – közölte Jan Jambon belga belügyminiszter, miután kiderült, hogy a merényletek több elkövetője is Brüsszel hírhedt negyedében élt és készítette elő az akciókat. Hangsúlyozta, nem tesz jót az országnak, hogy Molenbeek/Saint-Jean révén folyamatosan terrorcselekményekkel hozzák összefüggésbe. „Hogy meg akarom-e tisztítani Molenbeeket? Azt mindenesetre meg fogjuk vizsgálni, hogy ez a kerület miért maradt problémás és mit lehet tenni. Egy dolog biztos: ez az állapot tarthatatlan” – nyomatékosította a flamand jobboldali N-VA politikusa. Az euroszkeptikus párt jellemzően keményebben beszél a muszlim kisebbség okozta a gondokról, mint a középpártok, nem függetlenül attól, hogy így szereztek sok szavazót a nemzeti jobboldali Vlaams Belangtól (Flamand Érdek).
Molenbeek valóban sok szálon kötődik a terrorizmushoz. Lakott ott például a brüsszeli zsidó múzeumnál 2014-ben végrehajtott lövöldözés vádlottja, a Hollandiából Franciaországba tartó expresszvonaton az idén lefegyverzett támadó, azok, akik 2001 szeptemberében meggyilkolták az afganisztáni tálibok ellen harcoló Ahmad Sah Maszúdot, valamint a 2004-es madridi terrortámadások egyik kitervelője is rövid ideig. A belga rendőrség napok óta razziákat tartott a kerületben, hétfőn egy embert őrizetbe vettek, s az a hír is felröppent, hogy a párizsi vérengzéssel összefüggésben körözött Salah Abdeslamot is elfogták, de a belga ügyészség ezt később cáfolta. Azt viszont elismerte a vádhatóság, hogy a molenbeeki művelet célja Abdeslam kézre kerítése volt. A férfi ellen Belgium vasárnap adott ki nemzetközi elfogatóparancsot, és a francia rendőrség is körözi a párizsi vérengzéssel összefüggésben. Molenbeekben szombaton vették kezdetüket a rendőri akciók, amelyek során a hét végén hét embert vettek őrizetbe. Közülük öten ma kiszabadultak, köztük Abdeslam testvére, Mohamed is.
Molenbeek a belga főváros legsűrűbben lakott kerülete, 5,92 négyzetkilométeren kilencven-százezer közötti ember él, több mint tizenötezer ember jut egy négyzetkilométerre. Sokáig önálló település volt, az iparosodás során lakossága folyamatosan nőtt, a 19. században már dickensi nyomor jellemezte. A Molenbeekben élők harminc százaléka ma is munkanélküli, lakosságának nagy része pedig muszlim bevándorló, akiket az alacsony albérlet- és lakásárak vonzottak a kerületbe. Az Index cikke szerint „Molenbeekben lényegében kialakult egy több tízezres, önálló szabályok szerint működő muszlim gettó, ami fokozatosan a dzsihadisták melegágyává vált”.
Jan Jambon a Politico konferenciáján beszélt arról a múlt héten, a merényletek előtt három nappal, hogy miért nem tudnak úrrá lenni a molenbeeki helyzeten. A tárcavezető szerint gondot jelent, hogy bár Brüsszel mindössze 1,2 milliós város, mind a tizenkilenc kerületének önálló vezetése és rendőrkapitánysága van.
Az USA Today szerint a muszlim bevándorlók integrálódását az is nehezíti, hogy Belgiumnak nincs egységes identitása. A másodgenerációs bevándorlók nem érzik magukat belgának, ahogy a helyiek sem, hiszen a flamand és a vallon közösség elválik egymástól, az országban több nyelv és több vallás létezik párhuzamosan.
Veszélyes a helyzet: Be kell zárni a radikális eszméket terjesztő mecseteket
5 perces interjú: Tom van Grieken, a Vlaams Belang (Flamand Érdek) elnöke
– Hogyan lehetséges, hogy terrorcselekményeket készítenek elő Brüsszel egyik kerületében, miközben a főváros egy sor uniós intézménynek és a NATO központjának is otthont ad?
– Molenbeek hosszú ideje a dzsihadisták melegágya, s országos gondra mutat rá, hiszen a lakosság számát tekintve Belgiumból csatlakoztak a legtöbben az Iszlám Államhoz. A kontrollálatlan bevándorlás mellett ez azért lehetséges, mert a gyengekezű baloldali vezetés sosem mert beszélni a muszlim kisebbség által okozott problémákról, hiszen az ő szavazataikra is pályáztak. Csak mi mondjuk ki a nyilvánvalót, akkor is, ha ezért lerasszistáznak. Ahhoz, hogy politikailag korrektek maradjunk, a homokba kellene dugni a fejünket.
– Mit javasolnak?
– Le kell zárnunk a határainkat, és állandó ellenőrzést kell bevezetnünk. Ki kell mondanunk, hogy sok muszlim nem akar a társadalmunk részévé válni. Felmérések mutatják, hogy kétharmaduk számára a Korán fontosabb, mint a belga törvények. Nekik nem lehet helyük az országunkban. Be kell zárnunk a radikális eszméket terjesztő mecseteket. Emelni kell a nemzetbiztonsági szolgálat költségvetését, amely ma veszélyesen alacsony. Ma Belgiumban több mint hétszázezer muszlim él, őrültség tagadni, hogy ennek köze van a növekvő radikalizmushoz. Nem szabad több bevándorlót befogadnunk muszlim országokból.
– Az uniós intézményeket védik, de vajon biztonságban van a lakosság is?
– Attól tartok, hogy nem. Brüsszelben és más nagyvárosokban vannak olyan részek, ahova nem tud bemenni a rendőrség, logikus, hogy azok a lakosság számára is veszélyesek.
– Kudarcot vallott az integráció?
– Teljesen. Belgium számolatlanul fogadta be a bevándorlókat, de nem tudta integrálni őket. Az Európán kívülről jövők többsége nem dolgozik, hanem segélyeken él. A börtönökben az emberek több mint fele nem belga nemzetiségű. A középpártok szerint mindezért a „bennszülöttek” rasszizmusa felelős, ezért milliárdokat pazarolnak értelmetlen programokra.
Röviden
„Nagyon sűrű szűrőt” kellene alkalmazni
- Ideje lenne végre a valósággal foglalkozni, ugyanis az európai embereket meg kell védeni - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az MTI-vel. A tárcavezető arra reagált közleményében, hogy Michael Roth német külügyi államminiszter kedden kijelentette: az Európai Uniónak Magyarországon is érvényesítenie kell a jogállami előírásokat a migránsok tekintetében.
- Németország a hét végi párizsi merényletsorozat után sem vesz részt az Iszlám Állam elleni nemzetközi légi csapásokban - jelentette ki kedden Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter.
- Nem lenne szabad megbélyegezni és iszlámellenesnek, rasszistának vagy fasisztának minősíteni azokat, akik ellenzik a migránsok befogadását - vélekedett Milos Zeman cseh államfő hívei és az Iszlámellenes Blokk közös nagygyűlésén.
- Szerbia nem épít kerítést a határain – szögezte le Aleksandar Vucic szerb kormányfő kedden, pontot téve azon sajtótalálgatások végére, hogy a biztonsági szolgálatok koordinációjáért felelős szerbiai testület milyen lépésről dönt – esetleg lezárja a határt –, miután több térségbeli ország, köztük Horvátország és Macedónia is előrevetítette a kerítésépítés lehetőségét a migránsáradat ellenőrzése érdekében.
- Szíria nem oszt meg titkosszolgálati értesüléseket Franciaországgal, amíg Párizs nem változtat a térségbeli politikáján - jelentette ki Bassár el-Aszad szíriai elnök.
- Az Európai Uniónak Magyarországon is érvényesítenie kell a jogállami előírásokat a migránsok tekintetében - jelentette ki Michael Roth német külügyi államminiszter.
- A bevándorlási hullámmal a háború árnyéka is megérkezett Európába, amivel a populisták visszaélnek. Nem szabad megengedni, hogy az emberek haragja a bevándorlók ellen forduljon – hangoztatta Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök.
- „Nagyon sűrű szűrőt” kell alkalmazni a migránsok befogadásakor – jelentette ki kedden a Lengyelország által vállalt uniós menekültelosztási kvótával kapcsolatban Mariusz Blaszczak kijelölt lengyel belügyminiszter.
- Németország kampányt indított azért, hogy elbátortalanítsa az afgán menekülteket az Európába való illegális bevándorlástól.