A szólásszabadság elleni támadással ünnepli az egyesülést Románia

Ekkor adott hangot annak, amit Szijjártó Péter külügyminiszter már tavaly december 1-je kapcsán is mondott: a magyaroknak nincs mit ünnepelniük azon, hogy 99 éve ezen a napon Romániához kerültek. Álláspontját egyébként Lucian Boia román történész is megerősítette, közölve: nem lehet elvárni a magyaroktól, hogy kisebbséggé válásukat ünnepeljék. A támadás részeként a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága november közepén úgy döntött, Kelemen méltatlan a kitüntetés viselésére, s annak visszavonását kérte az államfőtől. A pártelnök szerint ez a szólásszabadság korlátozására utaló rossz üzenet, amellyel Bukarest nyilvánvalóvá teszi, hogy vannak dolgok, amikről nem szabad beszélni. Azóta pedig őt is és az RMDSZ-t is közellenségként kezeli a román politikum, úgy téve, mintha december 1-jét mindenki együtt ünnepelte volna a románokkal, csak most jött volna az RMDSZ, és mindent elrontott volna – tette hozzá. Keleti szomszédunknál az 1990-es rendszerváltás óta nemzeti ünnep december 1-je: 1918-ban ezen a napon tartottak nagygyűlést Gyulafehérváron az erdélyi románok küldöttei, akik egyoldalúan kimondták az összes, románok által is lakott terület egyesülését a Román Királysággal. Bár december 22-én Kolozsvárott a magyarok tiltakozó nagygyűlést tartottak, Bukarest továbbra is azt a hamis legendát erősíti, hogy az egyesülést minden erdélyi lakos támogatta.