Külföld
A szkopjei ellenzék „hasznos idiótája” nem elég hatékony
Messze ér el Soros keze a Balkánon
Terjedelmes írásukban felidézték, hogy a magyar származású amerikai milliárdos alapítványa 1993-ban jelent meg a függetlenedett Macedóniában. Az Open Society Foundation vezetője azóta is az egykori baloldali aktivista Vlagyimir Milcsin, akin keresztül Soros a média és a politika széles spektrumára kiterjedő hálózatot épített ki.
A pénzügyi támogatásokkal, oktatási programokkal megszerzett befolyás alá rengeteg újságíró, politikus, értelmiségi, aktivista tartozik. Milcsin maga beszélt róla tavaly a macedón News 24-nek, hogy Soros alapítványa hét – öt macedón és két albán – médium felett bír anyagi befolyással. A macedón Kurír szerint ellentmondásos, hogy Milcsin a fentiek beismerése ellenére is arról panaszkodott, hogy az országban „nincsen demokrácia”. A lap szerint egyébként az alapítvány által pénzelt médiumoknál dolgozó újságírók „folyamatosan panaszkodnak, hogy köpködniük kell a kormányra, írásaikat rendre átírják”. Velinovszka és Nedelkovszki szerint Milcsin „agresszív propagandája” csak mérsékelten sikeres annak fényében, hogy az emberek többször is újraválasztották a Nikola Gruevszki kormányfő vezette jobbközép konzervatív VMRO-DPMNE-t. Veszélyes következményeket sejtet az újságírók értekezése arról, Milcsinék hogyan destabilizálják az országot azzal, hogy a jelentős számú albán kisebbségre építenek.
Velinovszka az MRT televízió politikai vitaműsorában beszélt arról februárban, hogy „a külföldi hírszerzési szervek” azért választották az ellenzéki mozgalom arcának a szociáldemokrata Zoran Zaevet, mert „szükség van egy hasznos idiótára”. Az újságíró szerint az SZDSZM megújulásra képtelen párt, Zaev pedig „politikai portfóliója” miatt nem képes arra, hogy a kormánnyal elégedetleneket egy zászló alá vonja össze.
Velinovszka megjegyzése a külföldi hírszerzési szervekre utalás arra is, hogy Zaev hónapok óta, homályos eredetű lehallgatások eredményeit mutatja be.