Külföld
A sivatagba hátrált vissza az Iszlám Állam
Az iraki kormányfő a frissen visszafoglalt Moszulban jelentette be a terrorállam feletti győzelmet, amelyhez az amerikai elnök is gratulált – ám a diadal még nem teljes

„Innen jelentem be a terrorizmus és a terroristák hamis államának végét, kudarcát és összeomlását!” - harsogta az iraki állami televízióban az egyenruhás Abádi az ország második legnagyobb településén, Moszulban, ahol három éve a dzsihadisták kikiáltották „kalifátusukat”, a kormányerők és szövetségeseik pedig tavaly október óta ostromolták. De a hátralévő teendőkre is utalt, mint a megmaradt terrorista sejtek kifüstölése és a stabilitás megteremtése. S ezúttal nem csak az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja, de maga a terrorállam is elismerte Abu Bakr al-Bagdadi, a szervezet vezetője halálát.
A diadalhoz Donald Trump amerikai elnök is gratulált Abádinak, hangsúlyozva, hogy Washington segítségével a terrorállam napjai Irakban és Szíriában „meg vannak számlálva”. Az amerikai vezetésű szövetséges koalíciós erők az elismerés mellett arra figyelmeztettek, hogy bár Moszul elvesztése súlyos csapás az Iszlám Államnak, a harcoknak még nincs vége. Valóban: bár a „kalifátus” iraki része összeomlott – s szíriai központja, Rakka is ostrom alatt áll –, elfoglalta a Moszultól délre fekvő sivatagi falvakat, azaz a zsugorodás inkább területben, mint létszámban mérhető.
António Guterres, az ENSZ főtitkára a gratuláció mellett segítséget is ajánlott az újjáépítéshez, a világszervezet emberi jogi főbiztosa, Zeid Raad al-Husszein pedig a jogsértések feltárására és a jogállamiság helyreállítására szólított fel. Az Amnesty International jogvédő szervezet ugyanakkor a bűnök feltárására független bizottság létrehozását javasolta, mert szerinte mindegyik fél követett el bűnöket a lakosság ellen – beleértve a kormányt és szövetségeseit is.
Megkérdeztük
Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő: – Moszul elfoglalása, vagy akár később a kalifátus felszámolása korántsem vet véget az Iszlám Állam létének, és főleg nem az ideológiájának. A terrorsejtek ugyanis mind Irakban, mind Szíriában megmaradtak, és komoly fenyegetést jelentenek az ország biztonságára. Láttuk, hogy a ramadán alatt sok robbantás volt Bagdadban – mostantól ide helyeződhet a front, a cél pedig minél nagyobb káoszt teremteni és meggyengíteni a kormányt. Igen mélyek az országon belüli törésvonalak, illetve sérelmek – az Amnesty International jelentése szerint mindegyik fél háborús bűnöket követett el –, amelyek később szintén konfliktust robbanthatnak ki. Ott van a síita–szunnita szembenállás, utóbbiak Moszul visszafoglalása dacára továbbra is kiábrándultak a bagdadi kormányból. Probléma még a kurd kérdés is: hogy az észak-iraki, autonóm Kurdisztán mennyire tud elindulni a függetlenedés irányába, illetve hogy a szíriai kurdok mekkora teret kapnak hasonló autonóm terület megszervezésére – az orosz és az amerikai tervek sem állnak messze egy föderatív Szíriától. És nem feledkezhetünk el a több ezer, hazainduló külföldi dzsihadistáról sem. (VZ)
Földi László titkosszolgálati szakértő: – Megvan a kockázata annak, hogy Moszul visszafoglalása után az Iszlám Állam oldalán harcoló európai állampolgárok közül többen térnek vissza hazájukba, ugyanakkor az európai biztonságra még mindig a kontinensen belül élők jelentik a legnagyobb veszélyt. Az elmúlt két-három év merényleteit főként olyanok követték el, akik második-harmadik generációs bevándorlóként képtelenek voltak integrálódni, és itt, Európában radikalizálódtak egyebek mellett az interneten keresztül. A harcokból visszaérkezők azért jelentenek igen kiemelt kockázatot, mert ők azok, akik kaptak kiképzést, van tapasztalatuk, és fel tudják készíteni a kontinensünkön élőket olyan tevékenységekre is, amelyet a magányos elkövetők vagy néhány fős elkövetői csoportok az interneten talált információk alapján egyébként nem tudnának elsajátítani. A visszatérő harcosok létszámához képest viszont jelentősen többen vannak, akik itt, Európában radikalizálódtak. A kontinensen dúló háború tehát attól függetlenül folyamatosan eszkalálódik, hogy többen vagy kevesebben térnek vissza a harcokból. (HSz)