A sajtó helyzetét vizsgálták

A tekintélyes független civilszervezet küldöttsége a múlt héten hazánkba látogatott. A CPJ igazgatóhelyettese, Robert Mahoney, valamint a brüsszeli kapcsolataikért felelős Jean-Paul Marthoz és a magyar származású Kati Marton (a néhai Richard Holbrooke amerikai diplomata özvegye) Budapesten a magyar sajtó és a kormányzat képviselőivel is találkozott.

Amint honlapjukon pénteken közzétett beszámolójukban írják, találkoztak Kovács Zoltánnal, a kormány nemzetközi szóvivőjével is, aki cáfolta azokat az aggodalmakat, hogy veszélyben lenne a sajtószabadság hazánkban. A beszámoló csak röviden idézi a Kováccsal való találkozót, részletesebben írnak arról, hogy találkoztak „újságírók tucatjaival”, akik olyan korlátozó intézkedésekről beszéltek, mint a független, kritikus újságírás elnyomása jogi és financiális úton. Többször kitérnek a médiatörvényre, valamint a reklámadóra is.

Hasonlóan drámai hangon ír a magyar helyzetről a Der Spiegel német hetilap online hírportálja is Korlátozott véleménynyilvánítási szabadság – Mi lett valójában Magyarország médiatörvényéből? című cikkében. Keno Verseck és Claus Hecking úgy fogalmaznak, hogy a „hírhedt” médiatörvény 2010-es életbe lépése óta „uniformizálták a közszolgálati adókat” Magyarországon, Európa közepén, és „most a kereskedelmi adók következnek”. Az Európai Bizottság „példátlanul élesen tiltakozott” a jogszabály ellen, de a kormány által kezdeményezett módosítások többnyire „inkább kozmetikai jellegűek” voltak – teszik hozzá. A Spiegel Online szerzői idézik a távozó EB igazságüggyel és alapvető jogokkal foglalkozó luxemburgi biztosát, Viviane Redinget, aki szerint „a sajtószabadság Magyarországon már nem érdemli ki a nevét”, és a média mellett az igazságszolgáltatást, a központi bankot, a választójogot, „mindent kiüresítenek”, ami „putyinizálódást” jelent, és „ellentéte mindannak, amit Európában felépítettünk”.