A politikai párbeszéd helye a parlament

A bíróság ítél az ellenzék vádjairól – hangsúlyozta Igor Eszmerov (Fotó: Varga Imre)

– Milyen most a politikai helyzet?

– Még törékeny lábakon áll, de újjáéledni látszik a politikai párbeszéd. Sajnos azonban nem ott zajlik, ahol kellene, az ország parlamentjében. A kormányzó konzervatív VMRO-DPMNE, az ellenzéki szociáldemokrata SZDSZM, valamint a két legnagyobb albán kisebbségi párt vezetőinek eddig kétszer sikerült egyeztetniük Jo­hannes Hahn uniós bővítési biztos, az amerikai és EU-nagykövet jelenlété­ben. Május 17-én a Zoran Zaev vezette szociáldemokraták és civilszervezetek tüntettek, szavaik szerint a diktatúra ellen, a kormány lemondását követelve. Médiajelentések szerint ötvenezren vettek részt a tüntetésükön, ami után néhány tucat ember sátortábort hozott létre a kormány székhelye előtt. Másnap Nikola Gruevszki hívott össze nagygyűlést, amelyre a kormánypártok szerint százezer ember jött el. A miniszterelnök a tavaly újraválasztott kormány demokratikus legitimitását, a reformok és az euroatlanti integráció iránti elkötelezettségét hangsúlyozta. A résztvevők egy része a demokrácia védelmében szintén sátrat vert a parlament előtt. A mostani helyzethez Zaev harminchárom sajtótájékoztatója vezetett, ahol kormánytagokat is érintő lehallgatások eredményeit mutatta be.

– Az egyik legfontosabb vádja szerint a kormány eltussolta egy fiatalember, Martin Neskovszki halálát, akit egy 2012-es kormánypárti nagygyűlésen agyonvertek a rendőrök.

– A belügyminisztérium rögtön rea­gált, amint megkapta a bejelentést a történtekről. A rendőrség és a bíróság a törvényeknek megfelelően végezte a feladatát, a Neskovszki-ügy vádlottját tizennégy évre ítélték.

– Zaev azt is állítja, hogy a kormány megbízásából állampolgárok tízezreit hallgatták le. Igaz ez?

– Az ellenzéki politikus állításai nagyon homályosak, ahogy a felvételeinek eredete is. Az illetékes macedón bíróságok feladata eldönteni, mi igaz az állításaiból.

– Jelentek meg téves információk a nemzetközi médiában a macedóniai helyzetről?

– Nem tisztem ezt eldönteni. Az mindenesetre egyértelmű, hogy nincs igazuk azoknak a külföldi médiumoknak, amelyek etnikai összetűzést emlegetnek Kumanovo kapcsán. Ott egy felfegyverkezett bűnözői csoport támadt a rendőrökre, megfélemlítéssel akarta elérni törvénytelen céljait. Sem a helyi lakosság, sem a pártok körében nem talált támogatásra az akció.

– Hogyan sikerült rendezni a kumanovói helyzetet? Mi történt ott pontosan?

– Az egész régiót veszélyeztető terroristacsoport reaktiválta magát az elmúlt hónapokban, május elején jelent meg újra Macedóniában, civilek és állami intézmények elleni támadást tervezett. A május kilencedikei kumanovói támadásban koszovói, albán és macedón állampolgárok vettek részt, tizennégy terrorista és nyolc rendőr vesztette életét. A támadók közül harminchárman őrizetben vannak, a biztonsági erők hatalmas fegyverarzenálra bukkantak. Noha az egyik támadó macedón állampolgár, a csoport nem élvezte a lakosság támogatását, a helyiek egyértelműen kiálltak a hatóságok mellett. Ugyanez a terroristacsoport április 20-án megtámadta a koszovói határ közelében fekvő Gosince rendőrőrsét, s fegyverzete egy részét is elrabolta. A kumanovói művelet véget ért, a biztonsági erők megszüntették a terroristák jelentette fenyegetést, ugyanakkor kapcsolatban állhattak a régióban működő más fegyveresekkel, így fokozott figyelemre van szükség.