Külföld
„A népakarat helyreállításának éve lesz 2018”
Bajor kiállás a magyar bevándorláspolitika mellett
A Münchentől nem messze található seeoni kolostorban tartotta háromnapos tanácskozását az Angela Merkel CDU-jával korábban sokáig koalícióban kormányzó bajor gyökerű CSU, itt látták vendégül Orbán Viktort, aki a pártelnökkel s egyben bajor miniszterelnökkel, Horst Seehoferrel egyeztetett, majd tartott közös sajtótájékoztatót. Mint Orbán elmondta, „egyértelmű a népakarat”, az emberek nem kérnek a terrorveszélyből, határvédelmet akarnak, s azt, hogy vigyék ki a schengeni övezetből azokat, akiknek nincs okuk arra, hogy itt legyenek. A kormányfő rámutatott: hazánk másokat megelőzve a határvédelem és a schengeni szerződés betartásának talaján áll. Megfogalmazása szerint a migránskérdés kontinensünkön „demokráciaproblémává” vált, az emberek akarata világos, s az elmúlt évek kérdése az volt, sikerül-e érvényt szerezni ennek, mivel sok helyen a vezetők nem azt tették, amit a nép akart. Orbán hangsúlyozta: 2018 a népakarat helyreállításának éve lesz Európában.
A miniszterelnök közölte, sokat tanult Seehofertől, főként arról, hogy jogszerűtlenségre semmilyen jogot nem lehet építeni, ezért a jogszabályokat mindig precízen be kell tartani. Mint megjegyezte, Magyarország továbbra is a jogszerűség talaján áll, magáról pedig úgy beszélt, mint „Bajorország végvári kapitánya”, hiszen „Bajorország déli határa a szerb–magyar határnál van”. Orbán méltatta a magyarokat és bajorokat összefűző ezeréves, mély, baráti kapcsolatot, leszögezve azt is, hogy nem kíván beleavatkozni a bajor belpolitikába. A magyar kormányfő a kiváló kétoldalú kapcsolatok mellett a fejlesztendő területekről is beszélt, s méltatta a nézetazonosságot a CSU és a magyar kormánypártok között a saját teljesítmény, az államadósság-csökkentés, illetve a munkaerőpiaci reformok fontossága kapcsán. Hozzáfűzte, a nemzeti felelősséget nem lehet egy összeurópai felelősségben feloldani. Orbán megköszönte bajor kollégája decemberi kijelentését is, miszerint Bajorország keresztény, és az is marad, majd méltatta a tartomány gazdasági teljesítményét, amelyre Magyarország követendő példaként tekint.
Seehofer ugyanitt arról beszélt: Bajorország szövetséget hoz létre a közép-európai államokkal, amelyet ő személyesen vezet majd; mint rámutatott, a tartomány érdeke ez a kiterjedt kereskedelmi kapcsolatok miatt. Méltatta a bajor–magyar viszonyt, Orbánt pedig „bátor szabadságharcosnak” nevezte a kommunista diktatúra alatt, aki választott vezetőként most nagyon sikeresen mozdítja elő Magyarország fejlődését. Hozzátette, megismételve csütörtöki kijelentését: Orbán Viktor „kétségtelenül a jogállamiság talaján áll”. Mint mondta, az EU jövőjének formálásában és a kétoldalú kapcsolatokban is hatalmas feladatok következnek.
A magyar határvédelem mellett Alexander Dobrindt, a CSU frakcióvezetője is kiállt, mondván, hazánk „a jogállamiságnak megfelelően tevékenykedik a külső határok védelmében”, s hogy közös az álláspontunk a válságzónákban az újjáépítés támogatása kapcsán. Méltatta a magyar gazdasági növekedést és a visegrádi térség fontosságát.
A magyar miniszterelnök egyébként a nap folyamán előadott a CSU frakcióülésén, és szűk körben megbeszélést folytatott Manfred Weberrel, az EP néppárti frakciójának vezetőjével. Orbán bajorországi meghívásának a magyar kormánypárt és a CSU hagyományosan jó kapcsolatai ápolása mellett konkrét politikai üzenete is lehet, tekintettel arra, hogy a német kormányalakítás következő eseményei a CDU/CSU és a szociáldemokraták közötti január 7-i első tárgyalások lesznek.
Nem népszerű a nagykoalíció
Már a németek többsége elutasítja, hogy továbbra is a két legnagyobb politikai erő, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége, valamint a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kormányozza az országot. Az ARD országos köztelevízió csütörtökön késő este ismertetett adatai szerint a decemberi 35 százalékról 52 százalékra emelkedett mindazok aránya, akik szerint rossz vagy kevéssé jó lenne, ha ismét a CDU/CSU és az SPD alakítana kormányt, és 61 százalékról 45 százalékra süllyedt azok aránya, akik szerint jó vagy nagyon jó lenne egy újabb nagykoalíció. A szeptemberi Bundestag-választásokon a CDU/CSU 8,6, az SPD pedig 5,2 százalékot vesztett a 2013-as eredményéhez képest. (ŐM)
Szijjártó: Schulz gáncsolja hazánkat
Elfogadhatatlannak nevezte tegnap Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke, hogy Magyarország és Lengyelország, „újabban talán Ausztria támogatásával” úgy tesz, mintha a menekültek ügye csak a németekre tartozna. A politikus a Bildnek megengedhetetlennek nevezte, hogy miközben néhány európai uniós tagállam nagy erőfeszítéseket tesz, mások egyetlen menekültet sem hajlandók befogadni. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek úgy fogalmazott, Schulz „az alapvető tényekkel sincs tisztában”. Kiemelte, német polgárként Schulz is élvezi a magyar erőfeszítések előnyeit, de folyamatosan gáncsolja a németeket is védő Magyarországot. Hozzátette: hazánk mind ez idáig egymilliárd eurót költött határvédelemre, az Európai Bizottság viszont ezt részlegesen sem térítette meg, a szolidaritás hiányával tehát Brüsszel vádolható. Hangsúlyozta: Magyarország minden menekültet befogad a nemzetközi jog előírásai alapján, de határozottan elutasítja a gazdasági célból érkezők és illegális bevándorlók befogadását. (ŐM)