Külföld

A nagy testvér az interneten is figyel

A Freedom House szerint az Egyesült Államokban nagyobb mértékben csökkent a világháló szuverenitása, mint hazánkban

Sohasem ért el ennyi embert az internet a világon, és sohasem volt még ennyire szabályozva az amerikai Washington Post szerint. Az Egyesült Államokban nagyobb mértékben csökkent 2014-ben az internet szabadsága, mint hazánkban.

„Ez volt az internet legrosszabb és legjobb éve egyszerre” – így foglalta össze a világhálót érintő eseményeket a Washington Post. Részletes összegzésük szerint tavaly mintegy 250 millióval több ember férhetett hozzá az internethez, amelyet különböző módokon próbáltak meg korlátok közé szorítani. Mint írták, hackerek rávilágítottak az internet alapvető biztonsági hiányosságaira is, például a Sonyt ért támadás esetében (az elkövetők személye a következtetés szempontjából mellékes).

A lap szerint sosem volt még ilyen kevéssé szabad a világháló. Felidézték a Freedom House nemzetközi szervezet vizsgálatát is, amely alapján már négy éve folyamatosan csökken az internet globális szabadságindexe. A Washington Post részletesen ugyan nem ismerteti, de az említett vizsgálat egyik megállapítása az, hogy hazánkban tavaly csak egy ponttal csökkent az internet szabadsága, míg az Egyesült Államokban kettővel (a legerőteljesebben, hat-hat ponttal Oroszországban és Törökországban). A Freedom House adatai alapján Magyarországon az internet szabad, nem blokkolnak közösségi média és politikai tartalmakat, illetve bloggereket sem tartóztattak le. A szabadságindexnél a legrosszabb esetben száz, legjobb esetben 0 pontot lehet elérni. Hazánk 24 pontot kapott 2014-ben, ez három részadat összege: a hozzáférést akadályozó tényezők (öt pont), a tartalom korlátozása (nyolc pont) és a felhasználói jogok megsértése (tizenegy pont).

Az Egyesült Államok a Freedom House vizsgálatában összességében jobb helyezést ért el, mint hazánk, hiszen 19 pontot kapott. Ebből a hozzáférés akadályai négy, a tartalomkorlátozás kettő, a felhasználói jogok korlátozása pedig 13 pontot ért. Csak a harmadik érték magasabb tehát a magyarnál, emögött a tömeges megfigyelés áll, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) tevékenysége a magyarországinál jelentősebb, kétpontos rosszabbodást eredményezett. Az internet Izlandon a legszabadabb (hat pont), a legkevésbé pedig Iránban (89 pont).

„Még a demokráciák is kihasználták az internetet” – írta a Washington Post. A Riporterek Határok Nélkül jelentése több olyan kormányzati szervet is megnevezett, amelyek kémkednek az online tevékenységek után. Pakisztáni, észak-koreai és kínai intézmények mellett megtalálhatók listájukon „a bolygó legünnepeltebb demokráciai is”, például az NSA révén az Egyesült Államok is, ami a lap szerint a megfigyeléshez való „skizofrén hozzáállásról” árulkodik.

A felhasználók jogait „szentesítette” például egy mérföldkőnek számító brazil törvény, máshol viszont lecsapott a hatalom a világhálóra. Mint írták, Oroszországban a tömegmédiához hasonló regisztrációs kötelezettséggel nehezítették a kritikus bloggerek életét, Thaiföldön a hadsereg gyakorolt nyomást az internetszolgáltatókra, Szomália egyes részein pedig az al-Sabab szélsőséges milícia egyszerűen betiltotta a világhálót.

„Az internetért folytatott harc utcára vitte az embereket” – írták, felidézve a magyar internetadó-ellenes tüntetések mellett azt is, amikor Mexikóban ezrek alkottak élőláncot egy olyan törvény ellen, amely egyebek mellett lehetővé tette volna, hogy politikai tüntetések időtartama alatt lekapcsolják a világhálót.