„A migráció nem megoldás”

Václav Klaus szerint erős nemzetállamokra van szükség régiónkban (Fotó: Ficsor Márton)

–  A beszédében úgy fogalmazott, hogy a mostani posztdemokratikus unióban Csehországnak és Magyarországnak újra harcolnia kell az önállóságáért. Milyen lehetőségeik vannak erre?

–  A nemzetállamoknak erőseknek kell lenniük, hogy ne függjenek gazdaságilag és politikailag a nyugati tagállamoktól, és közösen kell fellépniük, közös ügyeket kell találniuk a különbségek hangsúlyozása helyett. Ez nem lesz könnyű folyamat.

–  Ilyen ügy lehet a migráció?

–  Mindenképpen. Mi, közép-európai országok, posztkommunista országok sosem fogadhatjuk el azt az elképzelést, hogy a bevándorlás emberi jog lenne. Épp ellenkezőleg: a normális az, ha az emberek nem vándorolnak, ha otthon maradnak, és a saját országukban próbálnak valami jót létrehozni. Nem megoldás semmire a bevándorlás. Tragikus hibának tartom, hogy a nyugat-európai országok nem értik meg korunk egyik legmeghatározóbb kérdését. Remélhetőleg Trump elnök segíthet ebben, mindenesetre nagyon aggaszt a nyugat-európai politikai elitek viselkedése.

–  Említette az identitásunk különböző szintjeit, hogy Ön például elsősorban cseh, majd közép-európai, az Európa más régióiban élőkkel viszont kevésbé érez közösséget.

–  Mindannyiunknak többféle identitása van, van amelyik erősebb, van amelyik gyengébb. A város ahol születtem, az ország ahová tartozom, a nemzet ahová tartozom, a nyelv, amelyen az édesanyám mesélt – ezek az erős identitások. Erősen kötődünk Közép-Európához, de be kell ismernem, bár tudom, hogy ez sokak számára eléggé provokatív, de nem érzek ilyen erős közös identitást mondjuk a finnekkel, a portugálokkal, az írekkel vagy a ciprusiakkal. Természetesen a jólneveltséghez tartozik azt mondani, hogy pont annyira szeretem a spanyolokat, mint a szomszédaimat, de ez nem igaz. Szerintem az európai identitás aránylag gyenge, és bizonyos tekintetben mesterséges. Nem spontán, nem autentikus. Tudom persze, hogy ez nem egy népszerű álláspont manapság Európában, de ennek ellenére mindig el szoktam mondani.

–  A magyar kormány álláspontja szerint a valódi európai identitást leginkább a kereszténység adja, míg a jelenlegi uniós elit olyan mesterséges alapokra építené a közös identitást, mint a multikulturalizmus például. Egyetért ezzel a nézettel?

–  Valóban mesterséges alapok ezek, ahogy az Európai Unió mint szuverén entitás szerkezete is mesterséges. Egyetértek azzal, hogy a kereszténység az európai gondolkodásmód egyik forrása, de nem vagyok benne biztos, hogy elég alapot jelent egy Európai Unió nevű politikai entitás felépítéséhez.

–  Megszólalásaiban mindig kerüli a politikai korrektséget. Segíthet az európai politikán, ha a kiüresedett panelek helyett valódi véleményeket hallanak az emberek?

–  Mindenképpen. Nyugat-Európában is hasonló beszédeket tartok. Olyankor azok, akikkel egy színpadon vagyok, láthatóan mindig rosszul érzik magukat, a közönség azonban sokkal inkább az én oldalamon áll. Ez némi, korlátozott optimizmusra ad okot.