A migráció nagyobb üzlet, mint a drog

A brit lap egy nigériai lány történetén keresztül mutatja be, hogyan vált virágzó üzletté a migrációval összefüggő emberkereskedelem Olaszországban – az, hogy a menekültválság, az embercsempészet és kereskedelem összefügg, már régóta közismert, a CNN líbiai riportja szerint olyannyira nyíltan folyik az üzletelés, hogy sok helyen nyilvános árveréseket is tartanak, ahol az ültetvényeken dolgozó munkásokra lehet licitálni. A Guardian most egy másféle kereskedőhálózat tevékenységéről rántotta le a leplet: az olasz maffia Nigériából és máshonnan érkező lányokat kényszerít prostitúcióra, ebben pedig gyakran a menekülttáborok vezetőivel is együttműködnek.

Nemzetközi együttműködés

A lap által bemutatott történetben egy szegény nigériai család eladja a lányát egy összekötőnek, aki azt ígéri neki, hogy eljuttatja Európába, ahol egy fodrászüzletben szerez neki munkát, valójában azonban prostituáltként kell dolgoznia – Joy erről a történet kezdetén még nem tud semmit, csak azt, hogy ha nem engedelmeskedik a „mammannak”, baj érheti a családját. A lányt útnak indították Olaszország felé, ahol egy szicíliai migrációs táborban helyezték el, miután többedmagával megérkezett Tripoliba. A tábor alkalmatlan a migrációs válsággal érkező tömeg kezelésére, hiába ez a legnagyobb központ Európában: a menedékkérők után az olasz állam fejpénzt fizet a Cara di Mineónak, erre pedig csakhamar rátelepedett a nigériai és szicíliai maffia.

A menedékkérők szorult helyzetét kihasználva a maffiózók vásárlás vagy kirándulás ürügyén kihozzák a nőket a központból, majd prostitúcióra vagy drogcsempészetre kényszerítik őket, ha pedig ezt nem vállalják, azzal fenyegetik meg a nőket, hogy kivégzik hátrahagyott családtagjaikat. A bűnbanda a menekültjogi rendszer kiskapuit használja: amikor valaki bejelentkezik a menekültügyi eljárásra, akár hónapokra is várólistára tehetik, eddig pedig akár valaki mást is a helyükbe állíthatnak (hamis adatokkal), míg az eredeti delikvenst kicsempészik a táborból.

Kegyetlen körülmények

A Cara di Mineo táborban nem ritka a nemi erőszak és a drogkereskedelem: 2016 decemberében négy menedékkérőt tartóztattak le efféle ügyekkel kapcsolatban, itt is egy gyanútlan nő volt az áldozat, akit prostitúcióra kényszerítettek, amikor pedig ellenkezett, négyen megerőszakolták – ez gyakori „büntetése” azoknak a nőknek, akik nem hajlandóak engedelmeskedni a futtatóiknak. Az incidens után felmerült a tábor bezárása is, tekintve, hogy évente tíz migráns halt meg itt a menedékkérők közötti incidensek következtében, arról nem is beszélve, hogy a tábor vezetése is hagyott maga után kívánnivalókat.

A tábor vezetője, Sebastiano Maccarrone elismerte, hogy nem éppen zökkenőmentes a Cara di Mineo működése, az ügyészségi vizsgálat azonban feltárta, hogy nem is rossz üzlet, ha eltűnnek a táborlakók: a jegyzékben több olyan név is szerepelt, amelynek a tulajdonosa már hónapok óta nem járt a táborban, a vezetőség azonban ennek ellenére is felvette az értük járó 35 eurós fejpénzt naponta. Az igazgató ártatlannak vallotta magát, a Guardian által megszólaltatott nigériai lány története alapján azonban valószínű, hogy az ügy hátterében a maffia által működtetett embercsempész-banda állhat, amely így – amennyiben Maccarone köreiben is vannak kapcsolatai – az állami támogatásokból is hasznot húzhat. Nem ritka, hogy a bűnszervezetek rátelepszenek az Európai Uniós vagy állami pénzforrásokra, egy másik CNN-riport szerint az emberkereskedelmen kívül a líbiai terroristák rendszeres vámot szednek a segélyszállítmányoktól és a kereskedőktől, így minden olyan támogatás, amelyet elméletileg a terroristák megfékezésére és a rossz humanitárius helyzetben lévő civilek megsegítésére küldenek, legalábbis részben éppen a terroristákat segíti.

Mafia Capitale

Egy 2014-es vizsgálat szerint, amelyet „Mafia Capitale” néven folytattak, egy bűnözői csoport Róma önkormányzatát is befolyásolja, ennek keretein belül pedig több millió eurós haszonra tett szert a menekültek után járó támogatások megcsapolásából. A hálózat az eltűnt migránsok adataival kereskedett, ezzel pedig olyan haszonra tett szert, hogy a hálózat egyik állítólagos vezetője, Salvatore Buzzi szerint a „migráció jobban fizet, mint a drog”. A nemzetközi hálózatban jut pénz a nigériai embercsempészeknek, a központok beépített embereinek és az olasz maffiának is, az egész rendszer pedig az eladott szexmunkásokra épül, akik így kétszeres hasznot hajtanak a bandának: egyfelől a prostituáltként megkeresett pénzükkel gazdagítják a maffiát, másfelől pedig az utánuk még mindig járó menekültügyi támogatással.

Húspiac

2016-ban a szervezett bűnözés elleni rendőrség egy Skin Trade (kb.: húspiac) fedőnevű akcióban feltárta az egyik embercsempész-hálózatot, amely a Cara di Mineo táborból csempészett ki nőket a maffia számára. A letartóztatott személyek között nigériai nők is voltak, akik összekötőként működtek a nigériai embercsempészek és az olasz maffia között. Joy, a Guardian által megszólaltatott nigériai menekült, szintén egy ilyen madam telefonszámát kapta meg, amikor útnak indították Tripoliba – a hálózatot éppen az ő segítségével sikerült lebuktatni. Az ő kontaktja Irene Ebhoadaghe volt, a madam Mummy Shade néven szervezte be a lányokat az olasz prostituált-hálózatba.

'Ndragheta, Camorra, Cara di Mineo

A 2017-es nyomozás során a rendőrség 68 embert tartóztatott le, köztük egy calabriai papot is, a gyanú szerint a migrációval összefüggő üzletekben a maffia több tíz milliónyi közpénzt zsebelt be a menekültek utáni támogatásból. Az ügy mögött a hírhedt szicíliai 'Ndragheta állt, amely a migránstáborban uralkodó áldatlan állapotokat is kihasználta: amellett, hogy kényszerítették a menekülteket a tábor elhagyására, a szegényes körülmények és a kevés élelem is arra hajtotta a nőket, hogy próbálják maguk mögött hagyni a Cara di Mineót. A maffia több olyan céget is létrehozott, amely élelmet adományozott a migránsoknak, így is hálára késztetve őket, illetve ezzel is elaltatva a gyanújukat, amikor menekülést kínáltak nekik.

300 millió

A prostitúcióra kényszerített nigériai lányok már a kezdet kezdetén hatvanezer eurós „tartozással” indítottak, ennyit kellett ledolgozniuk, hogy kifizethessék a nigériai embercsempészeket, a nápolyi maffiát, vagy bármelyik bűnözői hálózatot, amelyik megvásárolta őket. A ledolgozandó tartozások közé tartozik a szállás, az élelem és a ruházkodás is. A Guardian számításai szerint körülbelül tizenegyezer nigériai lányra tette rá a kezét a maffia, akiknek legalább öt éven át kell dolgozniuk, hogy kifizessék a tartozásaikat, ennyi idő alatt pedig akár háromszáz millió euró hasznot is hozhatnak a bűnszervezeteknek.