„A látogatás önmagában is siker”

A szakértő szerint Merkel kancellár eltért a diplomácia nyelvétől, de a találkozó sikernek tekinthető (Fotó: Horváth Péter Gyula)

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszámolója szerint cégnevek említése nélkül kérdezett Angela Merkel német kancellár hétfőn a német vállalatok itteni tevékenységét érintő magyar kormányzati döntésekről, s ezekre „megnyugtató választ kapott” Orbán Viktortól. A Kossuth rádió 180 perc című műsorában elmondta, a tárgyalásokon nem beszéltek az Oroszország elleni uniós szankciók hazánk általi támogatásának kérdéséről, ugyanakkor geopolitikai kérdésekben egyetértettek. Az illiberális demokrácia fogalmának értelmezése a miniszter szerint „mintegy egy perc húsz másodperc” erejéig került csak szóba. A Tv2 Mokka című reggeli műsorában Szijjártó elmondta: a kormányfő megerősítette, hogy a civilszervezetek fontos szerepet töltenek be a társadalomban, s a sajtószabadság láthatóan érvényesül, ezt mutatják a kormánnyal szembeni kemény kritikák is.

Kritikusabban fogalmazott Merkel – különösen az Andrássy Egyetemen tartott előadásán – mint amire számítani lehetett – mondta lapunknak Hettyey András, példaként említve a kancellár utalásait az ellenzék és a média szerepére, valamint arra, hogy a német cégek kiszámítható jogi környezetet igényelnek. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa hangsúlyozta, hogy amikor Merkel azt mondta, „nem tud mit kezdeni” az illiberális szóval a demokráciával való összefüggésben, elmozdult a diplomáciai nyelvezettől, szokatlan hangot ütött meg. Hettyey emlékeztetett, a CDU/CSU hármas – keresztény-szociális, liberális, konzervatív - gyökerei a párt számára nem szétválaszthatók. „Mást értünk mi, és mást értenek ők liberális alatt” – jegyezte meg a szakértő. A németek számára a liberális szó nem annyira „toxikus”, Hettyey szerint a magyar jobboldal tévesen azonosítja ezt a fogalmat a neoliberális gazdaságpolitikával. A kritikát leszámítva Magyarország számára önmagában is siker volt a látogatás, egyetértés mutatkozott a kiváló gazdasági kapcsolatok és az orosz-ukrán konfliktus ügyében is – tette hozzá a szakértő. Mint mondta, a német sajtó tudósításaiban eltolódtak a hangsúlyok, ugyanis jelentőségüknél nagyobb terjedelemben foglalkoztak a tüntetésekkel. Hettyey figyelmeztetett, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung még a látogatás után is arról írt, hogy hazánk Oroszország felé csúszik Európától. „Ha az értékelésük nem is felel meg a valóságnak, a konzervatív lap hangnemváltására érdemes odafigyelni” – tette hozzá.

Vélemények
„Orbán kritikusai csalódhattak”

Spiegel Online: Angela Merkel visszafogottan fogalmazta meg bírálatát, megmaradt a kritikus utalásoknál és a művészien becsomagolt fejtegetéseknél, amelyek valószínűleg nem voltak fájdalmasak Orbán számára, és csalódást okoztak mindazoknak, akik világos beszédre számítottak.

Pravda: Csalódottak lehetnek a magyar kormány legradikálisabb kritikusai, mivel Angela Merkel látogatása során nem igazolódtak be túlzott elvárásaik, a német kancellár budapesti útja nem végződött botránnyal. Rámutatott ugyan, hogy Orbán kormányának nagyobb teret kellene engednie saját ellenzékének, de a kormány politikájával szembeni fenntartásait diplomatikus érzékenységgel fogalmazta meg.

Frankfurter Allgemeine Zeitung: A vereségbe való beletörődés nem tartozik Orbán szembetűnő jellemvonásai közé, a pályán és a politikában sem.

handelsblatt: A magyar kormányfő eljátssza a nagy európait, ha számára az a hasznos, de a másik oldalon Oroszországnak udvarol, Merkel pedig megpróbálta rávenni őt az EU irányvonalának követésére az ukrán válságban.

Szanyi Tibor, az MSZP EP-képviselője: Okosabb, ha a demokratikus ellenzéki oldalon világosan leszámolunk egy illúzióval: Merkel nem fogja a baloldal malmára hajtani a vizet! Merkelnek az az érdeke, hogy a német cégeket ne érje sérelem Magyarországon, s ha lehet, Orbán ne feküdjön túl mélyre Putyin ölébe.