„A kvótajavaslatnak nincs semmi esélye”

A migrációs válság, a szabadkereskedelmi tárgyalások, az Oroszország elleni szankciók, valamint a szíriai helyzet áll az uniós állam- és kormányfők tegnap kezdődött kétnapos brüsszeli tanácskozásának középpontjában, ugyanakkor a britek kilépése is szóba került. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke érkezésekor arról beszélt, hogy az Európai Uniónak egyetlen opciót sem szabad elvetnie, nyitva kell hagynia a szankciók lehetőségét is Oroszország ellen a szíriai beavatkozás miatt. Hozzátette, fontolóra kell venni a büntetőintézkedéseket, amennyiben folytatódnak a „bűncselekmények” Aleppóban. Theresa May brit kormányfő határozott és egységes uniós fellépést sürgetett, úgy fogalmazott, „létfontosságú továbbra is azon dolgozni, hogy nyomást gyakoroljunk Oroszországra annak érdekében, hogy beszüntesse szörnyű és undorító atrocitásait Szíriában”. Tusk és May álláspontjával szemben visszafogottabban fogalmazott Angela Merkel német kancellár, aki szankciókról nem, a „teljességgel embertelen” eseményeknek véget vető tartós tűzszünet szükségességéről viszont beszélt. Christian Kern osztrák kancellár pedig közölte, „világosan ki kell mondanunk, hogy megsértik az emberi jogokat Szíriában, a szankciók elfogadása azonban nem valószerű.

A kiszivárgott szövegtervezet kilátásba helyezi a Bassár el-Aszad szíriai elnök vezette rezsim támogatóinak szankcionálását, Oroszország megnevezése nélkül. Időközben Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte a szíriai és az orosz haderő által Aleppónál meghirdetett humanitárius tűzszünet 24 órával történő meghosszabbítását.

A Brexittel kapcsolatban Merkel előre jelezte, csak röviden fogják érinteni a kérdést. „Arra várunk, hogy az Egyesült Királyság hivatalosan is bejelentse kilépési szándékát. A brit miniszterelnök azt mondta, hogy erre március végéig fog sor kerülni, ma tehát nem kell ezzel részletekbe menően foglalkoznunk” – jelentette ki. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke szerint nem szabad csapdába esni, „a szándék bejelentése még nem tény”. Az Egyesült Királyság az Európai Unió elhagyása ellenére teljes hozzáférést kíván annak belső piacához, de ez csak az európai alapjogok teljes elfogadása mellett lehetséges – mondta Schulz.

Donald Tusk emellett az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) kérdését is érintette, hangsúlyozva, hogy „ez lehet az EU utolsó ilyen megállapodása, ha nem sikerül meggyőzni arról az embereket, hogy az érdekeiket képviseljük”. Sajtóértesülések szerint a CETA-vitára meghívást kapott Paul Magnette, a vallon parlament szocialista elnöke, ugyanis miután a vallon parlament a múlt héten megtagadta az egyezmény támogatását, a belga szövetségi kormány sem jogosult az aláírására.

Orbán Viktor az EU-csúcs előtt a visegrádi és a néppárti vezetőkkel, valamint Petro Porosenko ukrán elnökkel is tárgyalt. Megerősítette, a magyar álláspont szerint meg kell adni Kijevnek a vízummentességet, a jogi akadályok elhárultak, már csak a politikai akarat hiányzik az EU-ban. A menekültkvótákról kérdésre válaszolva elmondta, az Európai Bizottság kötelező kvótákra vonatkozó javaslatának semmi esélye sincs, hogy konszenzusos támogatást kapjon, mivel azt Magyarország sosem fogja támogatni. „Azt vonják vissza, tegyenek új javaslatot és új alapokról kezdődjön újra a tárgyalás” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

---

- Szigorúbban, kizárólag letöltendő börtönbüntetéssel szankcionálná Szerbia az embercsempészeket a jövőben, a tervek szerint a büntető törvénykönyvet már az őszi ülésszakban módosíthatja a belgrádi parlament – közölte értesülé­seit a Politika című szerbiai napilap csütörtökön. Szerbia júliusban szigorított a határvédelmén, és a rendőrök, valamint a katonák közös járőrözésbe kezdtek a Bulgáriával és a Macedóniával közös határszakaszon. Azóta több mint 12 ezer belépési kísérletet akadályoztak meg, és hatvanegy embercsempészt fogtak el, azonban mindez kevésnek bizonyult az embercsempészet felszámolásában.

- Nem igazak a magyar rendőröknek a migránsokkal szembeni brutalitásáról szóló jelentések, akik ezeket írták, nem jártak Magyarországon, vagy ha jártak is, hazudnak – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a BBC World Hard Talk című műsorában. A riporter, Stephen Sackur emlékeztette a minisztert arra, hogy a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet Magyarországról szóló legújabb jelentésében beszámolt arról: a magyar rendőrök kegyetlenül bántak számos migránssal. Szijjártó Péter szerint a magyar rendőrök nem brutálisak, és éppen ellenkezőleg történt. Sok migráns volt erőszakos a magyar rendőrökkel: a határon dobálták őket, többnek sérülést okoztak. Erről semmit nem írtak a nemzetközi médiában – jelentette ki. „Mit csinálna a brit rendőrség, ha vele szemben ezt csinálnák itt Londonban?” – tette fel a kérdést.

- Autós üldözés után fogtak el az olasz rendőrök egy embercsempészt az olasz–francia határ közelében – közölte csütörtökön az olasz rendőrség. A kocsiban tizenhét ember zsúfolódott össze. A 39 éves olasz sofőrt már ismerték a hatóságok, korábban is embercsempészet miatt gyűlt meg a baja a törvénnyel.